A majmok bolygója első, 1968-as megjelenésével örökre beírta magát a filmtörténet legendái közé. Bár az utána következő négy folytatás és Tim Burton reebotja sem tudott felérni az első rész nagyságához, azonban a Franklin J. Schaffner rendezésében készült eredeti még mindig akkora brandnak számít, hogy a stúdiók még mindig kifizetődőnek látják az újabb és újabb A majmok bolygója-filmek készítését.
Sőt, 2011-ben a 20th Century-Fox egy új, reebotált trilógiát indított útjára, melynek első darabja a Lázadás alcímre hallgat, és egy teljesen új koncepció mentén olvasztja magába A majmok bolygója III. és IV. részének (A menekülés és A hódítás) jellegzetes, előzményfilmes elemeit.
A Lázadás ugyanis az alapoktól gondolja újra a történetet: Will Rodman (James Franco) egy az Alzheimer-kór gyógymódját kutatja egy San Franciscó-i kutatólaborban. Az általa kifejlesztett szérum rendkívüli hatékonyságot mutat az állatkísérletek során: egy nemrég befogott nősténycsimpánzon tesztelik, akinek intelligenciája szenzációs mértékben kezd növekedni a szer hatására (mellékhatásként zöldes foltok jelentkeznek az állat íriszén, ami miatt Csillagszeműnek becézik a laborban – ez egy főhajtás az 1968-as eredeti előtt, ahol Taylort szintén Csillagszeműnek hívta Dr. Zira). Azonban egy nap a majom hirtelen agresszívvá válik, és az igazgatótanácsra támad: a vezetőség elrendeli a kísérlet leállítását és a kísérleti állatok leölését: Csillagszeműt azonban már vemhesen fogták be, és kivégzése előtt, ketrecében életet ad kicsinyének. A pici megölése Will feladata lenne, aki képtelen ezt megtenni: hazaviszi magával, és dédelgetett házi kedvencként neveli a Caesar (újabb easter egg) névre keresztelt csimpánzbébit. Hamar kiderül, hogy a vemhesség során Caesar anyja átörökítette a szer hatásait a kicsinyére, így Caesar rendkívül fejlett intelligenciával és kognitív képességekkel rendelkezik: 2 évesen már 8 éves gyerekek számára készült feladványokat old meg, és a jelnyelv segítségével érdemi kommunikációra képes.
Az évek során Caesar egyre okosabbá válik, és amikor egy baleset miatt bekerül egy csimpánz-menhelyre, szembesül fajának elnyomásával, lebecsülésével. Caesar öntudatra ébred, és Will Alzheimer-gyógyszerének továbbfejlesztett változatával csimpánz társainak is segít ebben: maga mellé állítja és az emberek ellen vezeti fajtársait. Egy szervezett, szisztematikus lázadást robbant ki, mely az első lépés a majom és ember konfliktusában.
A film első negyede a tudományos alapokat rakja le, amiket Caesar és Will szeretteljes kapcsolatának, illetve Caesar morális ébredésének bemutatása követ. A tényleges lázadásra és akcióra csak a film utolsó harmadában kerül sor, mely a maga módján kifejezetten szórakoztató – már ha az ember helyén kezeli a felfegyverzett majmok invázióját.
Karakterépítésben egyértelműen Caesar karaktere a film aduásza, aki különösen a cselekmény közepén alakít nagyot, amikor döntést kell hoznia, hogy hazatér-e Will-lel az otthonába, vagy marad, és felszabadítja a fajtásait.
James Franco karaktere ebben az alternatív dimenzióbantulajdonképpen A majmok bolygója atyjának tekinthető, ehhez képest nem elég szuggesztív és karizmatikus karakter, noha a színész egyébként korrekt alakítást nyújt.
A látványvilágra és a CGI minőségére nem lehet panasz, a sci-fi alapok rendben vannak annyira, amennyire egy ilyen jellegű filmtől elvárható.
Franklin J. Schaffner klasszikusát nem meglepő módon most sem sikerült megközelíteni, de összességében életképes az új koncepció.
