Németország nemcsak azért lehet büszke a Darkra, mert a sorozat elsőosztályú kérdéseket tesz fel, hanem azért is, mert addig nem nyugszik, amíg a válaszokat is meg nem leli rájuk, még ha mindeközben néha a saját nyakát kell a kitörés határáig feszítenie. több»
A The Vast of Night tehát egyszerre óda a tudományos-fantasztikum hőskorához és a zsáner kedvelőihez, roppant elegáns és ötletes formában - remek példája annak, hogy a nosztalgiázásnak nem mindig kell izzadságszagúnak lennie. több»
A Fire Saga története paródiára vállalkozik, de végül semmiből sincs bátorsága igazán viccet csinálni, így tulajdonképpen ugyanazokat a pro és kontra szempontokat valósítja meg, mint a valódi Eurovíziós Dalfesztivál. több»
Ironikusan sorsszerű, hogy a Futás két olyan emberről szól, akik egykori legbensőségesebb társuk előtt sem képesek felvállalni önmagukat, illetve azt, akivé a külön töltött 15 év alatt váltak, közben viszont maga a sorozat retteg attól, hogy felvállalja azt az utat, amelyet sallangmentesen, őszintén képviselhetett volna. több»
Ettől még a Tyler Rake: A kimenekítés távolról sem világmegváltó darab, inkább olyan, mint főhőse: egy dologhoz ért, de abban kíméletlenül ügyes. több»
A Wendy tehát megbicsaklik néhány ponton, ahol A messzi dél vadjai telitalálat volt, és míg csalódás lehet, hogy Benh Zeitlin nyolc év alatt gyakorlatilag ugyanazt főzte ki, csak kicsit ügyetlenebbül, a varázslat alapvetően ismét működik. több»
... a Never Rarely Sometimes Always ettől válik mesteri, de cseppet sem mesterkélt, egyszerű, mégis borzasztó összetett hatású, de legfőképp csonting hatolóan hiteles alkotássá. több»
69 A harag: A kezdetek (2020)