Ray Millandnak ez volt a második rendezése, számomra felemás lett. Az első és az utolsó negyedórában éreztem izgalmakat, viszont a köztes időben történő romantizálós jelenetek egymásutánja eléggé leültette az amúgy jó sztorit. A kezdeti felütés a csempészettel eléggé elsikkad, csak néha jön képbe. A dinamikus párbeszédekkel tarkított jó színészi játék és az időnként megjelenő oldott humor ellenére se tudott érdekelni, hogy Milland karaktere a két nő közül hol az egyikkel, hol a másikkal romantizál. Ezeket szerencsére ellensúlyozták Claude Rains jelenetei, aki egy kifinomultnak látszó, valójában aljas g*ciember karaktert formált meg, akár egy Bond-főgonosznak is beillett volna. Ami még tetszett, az a gyönyörű helyszín és az operatőri munka. A Trucolor technikával készített felvételekkel szélesvásznú színkavalkádban tárják elénk Lisszabont. A hajós "túszszabadítós" finálé is javít az összképen. Összességében nekem 5/10.
Ray Millandnak ez volt a második rendezése, számomra felemás lett. Az első és az utolsó negyedórában éreztem izgalmakat, viszont a köztes időben történő romantizálós jelenetek egymásutánja eléggé leültette az amúgy jó sztorit. A kezdeti felütés a csempészettel eléggé elsikkad, csak néha jön képbe. A dinamikus párbeszédekkel tarkított jó színészi játék és az időnként megjelenő oldott humor ellenére se tudott érdekelni, hogy Milland karaktere a két nő közül hol az egyikkel, hol a másikkal romantizál. Ezeket szerencsére ellensúlyozták Claude Rains jelenetei, aki egy kifinomultnak látszó, valójában aljas g*ciember karaktert formált meg, akár egy Bond-főgonosznak is beillett volna. Ami még tetszett, az a gyönyörű helyszín és az operatőri munka. A Trucolor technikával készített felvételekkel szélesvásznú színkavalkádban tárják elénk Lisszabont. A hajós "túszszabadítós" finálé is javít az összképen. Összességében nekem 5/10.