Két dolog miatt kezdtem el nézni a Hívatlanok című filmet, az egyik, hogy az elmúlt napokban befutott a 2024-es The Strangers: Chapter 1 előzetese, amely elméletben jelen filmünk újragondolása lesz, és egyben persze a 2024-es esztendő talán egyik jobb horrorjai közé tartozhat majd. A másik dolog, ami miatt jelen filmünket választottam, hogy mindeddig még nem volt szerencsém hozzá, és mivel rengeteg pozitívumot hallottam és olvastam róla, így épp itt volt már az ideje annak, hogy eldöntsem, mindezen állítások mennyire is állják meg a helyüket a filmmel kapcsolatosan. Lássuk hát, hogy milyen lett a film.
Sajnos a film egyből egy olyan dologgal kezd, ami nem feltétlenül tartozik a kedvenceim közé, miszerint hogy a film történetét a valóságban megtörtént események inspirálták. Nos, jelen filmünk esetében, a legtöbb helyen azt olvastam, hogy az 1981. április 11-ről 12-re virradó éjszaka történt Keddie-gyilkosságokat akarta bemutatni jelen filmünk. Ha mindez igaz, mármint hogy a 2008-as Hívatlanok című film akárcsak részben is eme valós gyilkosságsorozatból merített, akkor a legtöbb pont esetében teljesen valótlanokat állít. Egy szó, mint száz, a film készítői pofátlanul elsütik a nézőknek a fenti álláspontot, ami teljes mértékben nem fedi a valóságot. Na de próbáljunk meg elvonatkoztatni ettől, és nézzük meg Bryan Bertino filmjének a pozitívumait, mert hát akad azért jó pár ilyen is benne.
Kezdjük mondjuk azzal, hogy a horror műfaján belül a Hívatlanok az úgynevezett home invasion zsánerébe tartozik, amelyek a legtöbb esetben nálam kimondottan jól szoktak muzsikálni. Tehát a film zsánerválasztása ha nem is telitalálat nálam, de mindenképp a pozitívumok közé tartozik. Számomra egy másik nagy pozitívuma a filmnek a végtelenül egyszerű története. Ugyanis a film forgatókönyvírója (aki szintén Bryan Bertino volt) egyáltalán nem akarta egy bonyolult történettel sokkolni a nézőit, hisz bőven megelégedett azzal, hogy nagy valószínűséggel majd a film atmoszférája úgyis magával fogja ragadni a nézőit, és ha nem is mindenkinél, de nálam bevált eme recept. Merthogy egy jó horrorfilmnél elengedhetetlen szerintem, hogy vagy a történet, vagy a film atmoszférája végig le tudja kötni a nézőjét. Nos mivel jelen esetünkben a történet annyira le van itt egyszerűsítve, hogy még a két főhősünk (Liv Tyler és Scott Speedman) előéletébe is igencsak felszínesen enged bepillantást nyerni, emiatt nálam hatványozottan fontossá válik a kellő atmoszféra kiépítése. Ugyanis amiatt, hogy a film története nem igazán fordít figyelmet arra, hogy bemutassa a főhőseinket, így egyből áldozatként kezdtem el kezelni őket. Egy efféle történetnél a néző egyszerűen szeretne magyarázatot kapni arra, hogy hőseinknek miért is kell elszenvedniük azon testi és lelki megrázkódtatásokat, amiket a kevesebb mint másfél órás játékidő alatt láthatunk, és amikor mindezt egyetlen mondatban elintézi a forgatókönyvíró, akkor az sokaknál kiverheti majd azt a bizonyos biztosítékot, de valljuk be őszintén, szükséges ennél bővebben kifejteni a filmben látható őrült tetteket? Szerintem nem, ráadásul piszkosul is hatásos a magyarázat a maga puritán módján. A Hívatlanok tipikusan az a fajta atmoszférájú film, amit nem jó nézni, ugyanis ahogy fokozódik a feszültség, és ahogy egyre nagyobb lelki nyomást helyeznek a főhőseinkre, úgy kezdünk mi is egyre jóban fészkelődni a kezdetben még oly kényelmesnek tűnő fotelünkben, és egyre erősebben érezzük azt a tényt, hogy valószínű, itt nem egy boldog lezárással fognak majd megörvendeztetni minket a film készítői.
Sajnos viszont a filmről nem tudok csak pozitívumokat írni, ugyanis van pár negatívum is. Máris az első ilyen negatívum a színészi alakítások. Míg Liv Tyler alakítását még csak-csak jónak nevezném, addig sajnos a film férfi főhősét alakító Scott Speedman igazán haloványra sikeredett. Továbbá sajnos sok esetben éreztem apróbb logikai bakikat is, amit a főszereplőink elkövetnek, emiatt pedig egyes jeleneteknél a viselkedésük igazán irracionálissá válik. Egy apróbb negatívuma még a filmnek a kamerakezelése volt, ugyanis számos jelenetet rögzítettek különféle kézikamerákkal, mondjuk egy percre sem vált át found footage stílusba szerencsére, de párszor kissé zavaróvá vált mindez számomra.
Mindent egybevéve ha nem is lett egy nagyon jó horrorfilm a Hívatlanok, de azt elmondhatja majd magáról, hogy igazán emlékezetesre sikeredett. Mindezen dolgok bőven megérnek négy csillagocskát tőlem.
65 Hívatlanok (2008)
A fiatal pár romantikus éjszakája rémálomba fullad, mikor három ismeretlen, maszkos alak jelenik meg az ajtójukban. Az idegenek üldözőbe veszik a párt, akik minden erejükkel azon... több»
Szereplők: Liv Tyler, Scott Speedman, Glenn Howerton, Alex Fisher, Peter Clayton-Luce
