Rengeteg cikket, kritikát, véleményt olvastam a záróakkordról, mielőtt beültünk volna a párommal a moziba, ami tegnap meg is történt. Mint minden film, ez az alkotás is eléggé megosztó volt. Sok oldalról megpróbálták elemezgetni a kritikusok, rengetegen foglalkoztak a befejező résszel. Ez köszönhető a nagy reklámnak is, ami körülvette Colin Trevorrow művét, hisz a csapból is a Jurassic World befejezése folyt. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a nagy reklám, marketing a film körül igazán magasra tette a lécet. Lehet ezért leszek elfogult, mert óriási rajongója vagyok a szériának. Elsősorban a Jurassic Park trilógiának, de én akkor sem fogok tudni sok rosszat mondani.
Idejét sem tudom mióta vártam, hogy a nagy hármas Sam Neill, Laura Dern és Jeff Goldblum újra összeálljon, ha csak mellékvágányon is. Nagyszerű érzés volt őket újra ebben a szerepben látni. A szereplőkön semmi nem múlt, jól hozták a rájuk szabott karaktereket, és külön kiemelném, hogy a magyar szinkron is veszi most már annyira komolyan ezt az egészet, hogy harminc év után is hallhattuk Vándor Évát (Laura Dern), Dörner Györgyöt (Sam Neil) és Szabó Sipos Barnabást Goldblum oldalán.
Amikor bevágták újra John Williams legendás zenéjét, amit legtöbbször a 93-as Jurassic Parkban hallhattunk… Szerintem már ezekért az apróságokért megérte. Nekem az is nosztalgikus hangulatot idézett, amikor egyszer-kétszer felhozták a múltat a legelső filmben történtekről. Ugyanakkor, azt alá kell írnom, hogy a forgatókönyv hellyel-közzel elég érdekesre sikerült. Hibák minden filmben előfordulnak, zongorázhatnánk azon a jeleneten is, amiben Chris Pratt, "Owen" a gép lezuhanása után egy karcolás nélkül szállt ki, a ruháján sem láttunk nyomokat. Lehetne még említeni azt is, hogy miért kell klón gyerek egy dinoszauruszos filmbe, vagy a sáskás szál, pedig mondhatni egy ürügy volt, hogy össze tudják hozni a régi nagyokat.
Azt aláírom, hogy jobb forgatókönyv is lehetett volna belőle. Próbálták úgy belezsúfolni a sok színészt, hogy a játékidő korrekt legyen, és az első óra igazából csak arról szólt, hogy maga a cselekmény felépüljön és találkozzanak a karakterek. Aztán jöttek az izgalmak, ami a film második felében volt benne. Egyes thriller filmekben, vagy akció-krimikben szokták mondani, hogy nem számítottak ekkora csavarra, de én Alan és Ellie csókjeleneténél nagyon meglepődtem. Sok mindentől eltekintve én élveztem a kalandot és nosztalgiáztam egy jót. Bemutatták az emberek kapzsiságát, ízelítőt adtak abból, miként tudnának az őshüllők alkalmazkodni, és hogyan kezelné a világ ezt a kérdést. Összességében ez a forgatókönyv kilóg a sorból, de akkor is egy élmény volt újra átélni mindezt: a régi szereplőket, a jól kidolgozott dinókat, a remek helyszíneket. Jót szórakoztam rajta.
