2023.07.04 09:10 Zsolt Szabó Olvasottság: <100x
2

A DCEU kezdete

Superman története már igen régre nyúlik vissza. Az amerikai piacon már a '30-as évek vége óta jelen van, és a képregény karakterek közt az egyik legnépszerűbb, hiába már halad a kilencvenedik éve felé a története, már többször újragondolták a képregény hasábjain és a filmvásznon is, csak gondoljunk az első Superman-trilógiára Christoper Reeve főszereplésével, vagy ott volt a 2006-ban bemutatott Superman visszatér is, Brandon Routh főszereplésével, aki szerintem hatalmas melléfogás volt. Ekkor elkezdtek dolgozni Zack Snyder és stábja az új Superman történeten, és véleményem szerint megtalálták a legtökéletesebb színészt Superman szerepére Henry Cavill személyében. Imádom őt, és azt, ahogy a fizikailag sérthetetlen hőst alakítja, és ahogy a filmben meg kell küzdenie azzal, hogy ő más, mint a többi ember.

Amíg Snyder kezében volt a gyeplő a DCEU berkein belül, addig minőségi filmek gyártódtak erre a piacra, de mint tudjuk, ez gyorsan megváltozott egy családi tragédia miatt, és Snyder feladta a Warnerrel kötött megállapodást, és azután kezdett zuhanni a mélybe a DCEU, sajnálatos módon. Számomra Az acélember az egyik legjobbra sikerült Superman-adaptáció. Kripton pusztulását és végnapjait jól bemutatja, és felvezeti Zod tábornok karakterét is, természetesen monumentális képsorokkal már az elején. Látványban nem volt hiány a film közben sem, a CGI végig minőségi volt, sokkal minőségibb, mint a mai filmek többségénél.

A DCEU kezdete

Michael Shannon nagyon jól hozza a puccskísérletbe megismert tábornok megtörhetetlen és kemény katona karakterét, mintha csak rászabták volna a szerepet, így nem csak a film sikerült jól, hanem maga a casting is. Természetesen pár hiba itt is becsúszott, de Russel Crowe imádtam Kal-El apjaként, aki saját magát is feláldozta a fia életéért. A történet Krypton pusztulása után áthelyeződött a Földre, ahol megismerhettük Clark Kentet gyerekkorába, mivel sokszor visszanyúlik ide a film, ami szerves része a történtnek, és igy ismerjük meg a szüleit is. Kevin Costner és Diane Lane a szerepeket nagyon jól hozzák, és itt is van családon belüli dráma, ami hatásos volt. Elmondható így az is, hogy a mellékszerepekre is jól válogatták a színészeket. Ami számomra nem tetszett, hogy már itt is voltak olyan dolgok, hogy ízig-vérig fehér karaktert átszabnak afroamerikai szereplővé, ami számomra elfogadhatatlan, és ráadásul Perry White szerepében Laurence Fishburne eléggé sótlan volt. Akár mennyire is jó színész, ez nem ment neki, de nem is csodálom. Természetesen a filmben Lois Lane is feltűnik, mint a képregény hasábjain is, mert szerves részét képezi a történeteknek, itt azért egy belevaló Lane-t kapott a közönség, már-már túlzottan is, de Amy Adams a rászabott szerepet jól hozta, pedig Lois Lane-t eljátszani nem kis dolog, mert a DC-nél az egyik olyan nagybecsű karakter, mint mondjuk a Marvel berkein belül MJW karaktere. Így szép lassan megismerjük a karaktereket és a cselekményszálak is szépen meg vannak formálva, Zod tábornok első földi fellépése is teljesen fenyegető és hatásos. Ezután, amit látványban és csatajelenetek formájába kapunk az maga a romboláspornó. Monumentális alkotás az egész film, és Henry Cavill itt is megmutatja, hogy Superman nem hiába a legerősebb hős a Föld kerekén. Zod tábornokkal is megküzd, a fantomzóna létrehozása is nagyon jól sikerült különben, pedig azt szerintem nem volt könnyű megalkotni. Természetesen a film happy end lesz minden téren, a maga 143 perce végig oda ragasztja a képernyő elé a nézőt, nincsenek üres járatok, mert azt Zack Snyder jól betölti, mindig valami érdekes infót kapunk Supermanről, így ez az alkotás az egyik legjobbra sikerült DC film lett számomra. Természetesen Hans Zimmer zenéje is tökéletes, minden dallam és felcsendülő hang jól passzol a filmhez, érdemes meghallgatni külön is, otthon a házi mozin keresztül, aki teheti. Ez az a film, amivel a DCEU-t elindította anno a Warner Bros. és a Legendary Pictures, amikor még minőségi képregény-adaptációk láttak napvilágot. A film bemutatója különben cirka tíz évvel ezelőtt volt, majdnem napra pontosan. A filmnek különben a maga kétszázhuszonötmilliós költségvetése már annak idején is kiemelkedő volt, de minden pénzt megért ez az alkotás. De a film szépen is muzsikált a mozikasszáknál, úgy hogy ez még bőven megtérült. Én erről a filmről csak jó véleménnyel tudok nyilatkozni, és egy biztos, hogy jelenleg nem tudok jobb Supermant elképzelni, mint Henry Cavill.

akció | kaland | sci-fi

A Kripton bolygó szülötte, Ka-El gyermekként érkezik a Földre. Egy házaspár tagjai, Martha és Jonathan Kent fogadják be és nevelik fel. A fiú rádöbben, hogy különleges... több»

2