Kilenc dal

Volt idő mikor, azokat a filmeket kerestem, ami művészfilm, de azokból is az erősebb kategória. Sosem hittem, hogy vannak ilyenek, ennyire már-már pornográfia, vagy erősen a határát feszegeti. Engem ledöbbentett teljesen. A történet amolyan hétköznap... Többi is lehetne, de nem az. Kicsit az erotikára volt kihegyezve, de összességében tetszett ez a koncepció. Nem akárkinek való, s nem is hétköznapi film.

Egy mindennapi kapcsolat története, nem mindennapi módon elmesélve. Nekem nagyon tetszett, szeretem azt, ha valaki átlagos dolgokhoz kreatívan nyúl hozzá.

Letisztult koncepció, egyszerű és közvetlen, pont ebben van a szépsége.

Én nem találtam benne mélységet, untatott. Nem tudtam eldönteni, hogy egy bátor művészfilmet látok-e vagy egy koncertfelvételt, erotikus jelenetekkel megszakítva.