A befejezéskor éreztem némi hiányérzetet, de az is elképzelhető, hogy azért, mert sajnáltam a rendezőt, a néhai zenészeket, és azt, hogy vége lett a 126 perces hangulatos, mosolyra hangoló, vicces és egyben szomorú filmnek, no meg a sok-sok punk-rock zenének. Több
Hiába fiatalos, őrült és laza a vonatút a Talking Head Psycho Killerjére, vagy az üde, és illékony boldogsággal átitatott buszozás Iggy Pop Passengerjére, nehezemre esik úgy gondolni a Letora, mint egy életigenlő filmre, hiszen ezek a részek – ahogy az elején is kiemeltem – úgysem történtek meg. Ami marad, az a közöny, a bú, a nihil, és végső soron a magány. Több
