A film összbevétele 7 630 000 dollár volt (imdb.com).
Az Universal Pictures stúdió 2. forgalmazott filmje.
A filmet az akkoriban híres Spherical eljárással készítették.
A filmet megemlítették a : Life in Hollywood No. 3 (1927) (Short) c. alkotásban.
A történetnek rengetek feldolgozása van, többek között : A Notre Dame-i toronyőr (1939) A párizsi Notre-Dame (1956) Nanbanji no semushi-otoko (1957) Kampanerang kuba (1974)
James L. Howard, aki segített Lon Chaney fogait elkészíteni a filmhez, a valóságban is a színész fogorvosa volt.
Lon Chaney és felesége örökbe fogadtak egy kutyát a film forgatásának idején, melynek a Roscoe volt a neve, majd később átnevezték Sandy-re.
A gyermekszínész azt állította, hogy szerepe volt a filmben, amelyet az utómunkálatoknál kivágtak.
A film különféle munkálatainál több mint 750 technikus vett részt, és 105 villanyszerelő. Számtalan ács és kőműves építette a filmben szereplő katedrálist, amely egészen 1967-ig állt, mígnem egy tűzvész el nem pusztította.
Ennél a filmnél használtak először úgynevezett Intercom technológiát, amely egy kommunikációs eszköz a rendező és az asszisztens között. Később ez alapvető eszközzé vált a nagyjátékfilmeknél.
Lon Chaney életére komoly negatív következményekkel járt filmbeli szerepe, hiszen például a kontaktlencsétől, melyet viselnie kellett a munka kapcsán, látáskárosult lett.
Annak érdekében, hogy Lon Chaney megfelelően tudja eljátszani Quasimodo szerepét, több testi deformitással született személlyel is beszélgetett.
Lon Chaney szerződésében az állt, hogy 2500 dollárt fog keresni hetente. Mivel a film forgatása eléggé elhúzódott, s a szerződésben előírtakat így is tartaniuk kellett, a színész 60,000 dollárt keresett Quasimodo szerepének megformálásával. Ez volt pályafutása legnagyobb fizetése.
Sok jelenetben Lon Chaney helyett egy híres, az Universalnál dolgozó kaszkadőr, látható a filmvásznon, aki később híres testépítő lett.