Nagy Adorján színész és rendező 1888. november 24-én született Budapesten. A Színiakadémia elvégzését követően 1910-ben Kolozsvárra szerződött. 1918-ban visszatért Magyarországra, és a Nemzeti Színház társulatának lett a tagja. Főként Shakespeare, Ibsen, Madách drámáiban aratott nagy sikereket, szinte mindenféle karaktert el tudott játszani a színpadon.
1925-ben a Színiakadémia tanára lett (ezt a posztját mintegy három évtizeden át töltötte be), 1930-től a Pázmány Péter... Több
Nagy Adorján színész és rendező 1888. november 24-én született Budapesten. A Színiakadémia elvégzését követően 1910-ben Kolozsvárra szerződött. 1918-ban visszatért Magyarországra, és a Nemzeti Színház társulatának lett a tagja. Főként Shakespeare, Ibsen, Madách drámáiban aratott nagy sikereket, szinte mindenféle karaktert el tudott játszani a színpadon.
1925-ben a Színiakadémia tanára lett (ezt a posztját mintegy három évtizeden át töltötte be), 1930-től a Pázmány Péter Tudományegyetemen is tanított beszédművészetet. 1935-től a Nemzeti Színházban dolgozott mint játékmester, majd 1945-ben főrendezővé nevezték ki. 1949-ben ugyan nyugdíjba vonult, de 1955-ben még egyszer játszott A Magyar Néphadsereg Színházában.
Filmes pályafutása viszonylag rövid volt, mindössze néhány évig tartott. A 10-es évek második felében körülbelül húsz némafilmben tűnt fel, ezt követően azonban már nem foglalkoztatták filmszínészként. A 30-as, 40-es években több kötetet is kiadott, illetve színházi tárgyú cikkeket publikált több periodikában (Magyar Szemle, Színháztudomány, Színház- és Filmművészet). 1956-ban érdemes művész lett. 1956. augusztus 1-jén halt meg Budapesten.
(Filmbarbár)