Molnár Ferenc 1879. július 19-én született Kiskunfélegyházán, és 1934. február 8-án halt meg Szegeden.
Édesapja, Móra Márton szabó, édesanyja pedig Juhász Anna pékként dolgozott.
Nagyon szegény családi körülmények közül nőtt föl, s a budapesti egyetemen szerzett diplomát földrajz és történelem szakon.
Iskolai évei után mindössze egy évig dolgozott tanárként a Vas megyei Felsőlövőn.
Első versét 1902-ben írta Az aranyszőrű bárány címmel. Ezután következett 1905-ben a... Több
Molnár Ferenc 1879. július 19-én született Kiskunfélegyházán, és 1934. február 8-án halt meg Szegeden.
Édesapja, Móra Márton szabó, édesanyja pedig Juhász Anna pékként dolgozott.
Nagyon szegény családi körülmények közül nőtt föl, s a budapesti egyetemen szerzett diplomát földrajz és történelem szakon.
Iskolai évei után mindössze egy évig dolgozott tanárként a Vas megyei Felsőlövőn.
Első versét 1902-ben írta Az aranyszőrű bárány címmel. Ezután következett 1905-ben a Szegénysoron.
1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője és könyvtárosa lett, emellett pedig ásatásokat is végzett.
Történelem iránti szerelme sem lankadt soha, közel 104 ásatáson működött közre, és 12 régészeti témájú cikke jelent meg.
1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte.
Miután 1917-ben meghalt Tömörkény István, ő lett a múzeum igazgatója.
1905-től az Én újságom című lapnak publikált, s egészen 1922-ig több mint 1000 írása jelent meg az újságban.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak is.
1934-ben Szegeden halt meg.
(hszpp)
