Legelső mozis alakítását az 1915-ös Tiszti kard bojt című némafilm főszerepében nyújtotta
Szinte teljes filmes karrierjén végigkövethető az idősebb katonatisztek, huszárok karaterének megformálása, ebből kifolyólag Rajnayt az első magyar karakterszínészek egyiként tarthatjuk számon.
A színpadon árnyaltabb szerepekhez szokott színész évi négy-öt változatban gyártotta le e típusok valamelyikét, méghozzá egyenletesen, magas színvonalon: a nénjei zsarnokuralma elől Pestre szökdöső idősebb Csaholyi... Több
Legelső mozis alakítását az 1915-ös Tiszti kard bojt című némafilm főszerepében nyújtotta
Szinte teljes filmes karrierjén végigkövethető az idősebb katonatisztek, huszárok karaterének megformálása, ebből kifolyólag Rajnayt az első magyar karakterszínészek egyiként tarthatjuk számon.
A színpadon árnyaltabb szerepekhez szokott színész évi négy-öt változatban gyártotta le e típusok valamelyikét, méghozzá egyenletesen, magas színvonalon: a nénjei zsarnokuralma elől Pestre szökdöső idősebb Csaholyi (Három sárkány), az elérzékenyülésre hajlamos lányos apa (Az én lányom nem olyan), a tudtán kívül a kisunokáját dédelgető, vagy a dühösködő principális (Egy csók és más semmi) karakterében.
A második világháborút követően a jócskán megöregedett, férfibájából sokat vesztett s utóbb betegeskedő Rajnay korábbi szerepeinek groteszkebb változatait hozta olyan alkotásokban, mint Mikszáth klasszikusának filmadaptációjában, az Úri muriban; továbbá a Liliomfi; Csodasatár, vagy épp a Gázolás című egész estés filmekben.
Rajnay Gábor utolsó jelentős szerepét a Budapesti tavaszban nyújtotta: úri tartását vesztő, riadt és gyáva Turnovszkyja (Mezei Mária oldalán) sokak szeint a film egyik legkemelkedőbb alakítása.
(erdei1999)