Homoki Nagy István filmrendező és operatőr 1914. szeptember 2-án született Mezőtúron. A 30-as években jogásznak készült, tanult Kecskeméten, majd Szegeden, 1937-ben doktor lett. Ezt követően joggyakornokként dolgozott, később ügyvédi és bírói képesítést is szerzett. Mintegy mellékesen fotózott, s 1945-ben felkérték az Országos Természettudományi Múzeum Sajtó- és Fotóosztályának vezetésére.
1949-től kezdett rövidfilmeket, dokumentumfilmeket készíteni a Magyar Híradó- és... Több
Homoki Nagy István filmrendező és operatőr 1914. szeptember 2-án született Mezőtúron. A 30-as években jogásznak készült, tanult Kecskeméten, majd Szegeden, 1937-ben doktor lett. Ezt követően joggyakornokként dolgozott, később ügyvédi és bírói képesítést is szerzett. Mintegy mellékesen fotózott, s 1945-ben felkérték az Országos Természettudományi Múzeum Sajtó- és Fotóosztályának vezetésére.
1949-től kezdett rövidfilmeket, dokumentumfilmeket készíteni a Magyar Híradó- és Dokumentumfilm-gyárban. Az első hosszabb filmjét (Vadvízország) 1951-ben forgatta, amely Magyarországon és külföldön is elismerést hozott számára. Ezt követően több, máig is népszerű alkotást készített (Gyöngyvirágtól lombhullásig, A kékvércsék erdejében), majd a 60-as évek elején visszatért a rövidfilmekhez. Az 50-es évek második felétől forgatta az állatszereplős produkcióit (Cimborák, Plútó és Puck sorozat), és bár ezek is népszerűek voltak, a 60-as években készített állatos filmjei már kevésbé lettek sikeresek és emlékezetesek.
Műveiben a tudományosságot a humorral és az ötletességgel elegyítette, jellemző volt rá a játékfilmes felfogás. Munkásságát számos díjjal, kitüntetéssel ismerték el; többek között 1952-ben Kossuth-díjat kapott, 1955-ben érdemes művész lett. 1979. december 14-én halt meg Budapesten.
(Filmbarbár)