Mint oly sok horrorrajongónál, úgy nálam is kicsapta a biztosítékot annak idején a hollywoodi remake hullám. De feltétlenül fontos megemlíteni, hogy úgy nagyjából tíz újrafeldolgozásból egyet biztos, hogy jóra lehetett osztályozni, és úgy körülbelül húszból egy akár még az alapjául szolgáló eredetinél is jobb lett.
Nos, a 2006-ban készített Alexandre Aja-féle Sziklák szeme talán egy paraszthajszállal, de nekem jobban tetszett, mint az 1977-es, Wes Craven által készített film. Nem feltétlenül szeretném összehasonlítani a kettőt, de ha már remake-elnek egy régebbi filmet, akkor azt szerény véleményem szerint pont így képzelem el.
Kimondottan tetszett ebben a változatban, hogy az eredeti film rendezőjét, Wes Cravent, valamint a producerét, Peter Locke-ot szinte azonnal leszerződtették az új film produceri székébe, és igencsak nagy beleszólásuk volt a 2006-os változatba. Egyes pletykák szerint maga Wes Craven érvelt a forgalmazó stúdiónál, hogy a legideálisabb rendező Alexandre Aja lenne (pedig itt még csupán egy komolyabb film volt a francia rendező neve mögött, a 2003-as Magasfeszültség).
Szerencsére a stúdió hallgatott Mr. Cravenre, és én tulajdonképpen ettől a filmtől számítanám Alexandre Ajat a nagyobb horrorrendezők szűk táborába. Bár az is igaz, hogy nem épp egy kimondottan termékeny rendezőről van szó, de azért két-három évente kaptunk tőle egy Aja-féle horrorfilmet. A filmjeire kimondottan jellemző, hogy képes egy kicsit túltolni a gore jeleneteket, de valami elképesztő érzékkel találja meg azt a bizonyos pontot, amit még pont, hogy elbír egy horrorfilm, és ezt a Sziklák szemében is bizonyítja.
Mint írtam, nem szeretném összehasonlítani a két filmet, hisz ha csak a köztük eltelt időt nézzük, az is majdnem 30 év, és azóta azért szépen feljebb kúszott a horrorrajongók befogadóképessége. Azért azt mindenképp megemlíteném, hogy közel negyed órányi eltérés van köztük, ráadásul az újabb verzió javára, amit a rendező elsősorban a mutánsok kicsit jobb bemutatására szán.
Sok helyen hallottam már a filmmel kapcsolatban azt az aprócska negatívumot, hogy kissé lassan lendül be a cselekménye, ezt részben én is aláírom, de ezt az úgynevezett köztes időt próbálják elsősorban a szereplők megismerésére szánni, hogy még közelebb kerüljenek az adott karakterek a nézők szívéhez, és ezáltal még fájóbb legyen az elhalálozásuk. Mert hát brutalitás terén elég kegyetlen lett, itt egy karakternek sincs bérelt helye a túlélők listáján. De a film ezzel is csak nyer, hisz ezáltal sikerül olyan ellenérzéseket támasztania a nézőben a mutánsokkal szemben, hogy szinte egyfajta katarzisként élheti meg az egyes mutánsok elhalálozását. Továbbá az is kimondottan tetszett, ahogy bemutatják az emberi átalakulásokat, mert hát igencsak szükséges a túlélésükhöz, hogy felszínre törhessenek azok a bizonyos állati ösztönök.
Mindezek mellett pedig a film bőségben tobzódik a vérben. Fontos még megemlíteni, hogy a maszkmesterek kimondottan hatásos, sok esetben már szinte kiváló munkát végeztek a mutánsok megjelenítésében. Továbbá a hangulati elemek is rendben voltak, hisz egy elég feszült, hatásos horrorfilm lett a végeredmény. Ha fel kéne állítanom egy TOP 20-as listát a valaha készült legjobb remake-ekről, akkor azt hiszem, ez a film benne lenne.
73 Sziklák szeme (2006)
Egy átlagos amerikai család kirándulni indul a természetbe. A családi idillt azonban horrorisztikus események zavarják meg. A környékbeli hegyekből valakik figyelik őket, akik... több»
Szereplők: Ted Levine, Aaron Stanford, Kathleen Quinlan, Emilie de Ravin, Vinessa Shaw
