2020.11.26 20:20 Artemisia Olvasottság: 307x
8

Szenvedés és művészet

Frida Kahlo Mexikó egyik legemblematikusabb művésze, festészete egyedi stílust képvisel, művei megmagyarázhatatlan, hipnotikus mentális és érzelmi hatással bírnak. Istenadta tehetség volt, egy bonyolult, zseniális jellem, egy erős és inspiráló nő, azonban művészetének kulcsa sajnálatos módon a szenvedés volt. Fiatal éveit derékba törte a buszbaleset, mely egész későbbi életére kihatással volt.

Iszonyatos sérüléseket szenvedett el, egy leszakadt korlát gyakorlatilag kettévágta őt. Pokoli kínokat állt ki, de a testét gúzsba kötő fájdalom a szellemét nem tudta megtörni, és éppen a baleset utáni lábadozás időszakában kapott szárnyra a festészet iránti szenvedélye. Legszebb munkáit éppen a legszörnyűbb élményei inspirálták. Inspirációt merített a szenvedésből, a kagylóhoz hasonlóan az őt ért irritációból igazgyöngyöt készített. Ezen film pedig neki állít emléket, méghozzá méltó módon.

Szenvedés és művészet

A cselekmény nagyon hűen követi Frida Kahlo életrajzát, szinte az összes jelenet és mozzanat hiteles, és valóban megtörtént momentumokat jelenít meg. Megrázóan, mégis giccs nélkül mutatja meg a testi szenvedéseket, amiken keresztül kellett mennie a balesetétől a vetélésein át az amputációjáig és haláláig, de a film nagy érdeme, hogy ezeket bár kendőzetlenül megmutatja, nem erre helyezi a fő hangsúlyt.

Sokkal behatóbban foglalkozik Frida alkotásainak szellemi hátterével, a közhangulattal, melyben élt és alkotott, valamint a személyes eszméivel és identitásával, pl. az egyházhoz és a kommunizmushoz való viszonyával. Átfogó képet ad a korabeli Mexikó politikai hangulatáról, valamint a mexikói kultúráról, mely elválaszthatatlan Frida személyiségétől, és műveinek is szerves része. Ugyanakkor kitér a családi- és szerelmi életére is, hitelesen bemutatva egyes családtagjaihoz fűződő viszonyát, és természetesen a "másik balesetet", Diego Riverával való viharos házasságának krónikáit is feleleveníti.

Se veled, se nélküled, mégis egy életen át tartó házasságukat ő maga így értékelte: "Életemben két súlyos baleset ért. Az egyik akkor, mikor a villamos maga alá gyűrt. A másik Diego volt." Az itt látható képsorok is igazolják, mennyire igazak voltak a szavai, hiszen talán másképp alakul az élete, ha nem egy hűtlen és becstelen emberhez ragaszkodik egész életében. "A galamb és az elefánt násza" - ahogy Frida édesanyja találóan fogalmazott. Két ennyire eltérő személyiség, két ilyen erős jellem nem fért meg egymás mellett, de valami mégis egymáshoz láncolta őket örökre.

Mindezek mellett pedig a leghíresebb és legszebb festményeit is a cselekmény részévé tették, és keletkezésük körülményeiről is megható érdekességekkel szolgáltak. A film megmutatja pl. a Frida Kahlo és Diego Rivera, a Törött oszlop, a Henry Ford kórház, Önarckép Mexikó és az USA határán, az Önarckép rövid hajjal, a Világegyetem szerelmi ölelése vagy Az álom című képeinek szívszorító születési körülményeit, aminek köszönhetően jobban megértjük, mit érezhetett és mire gondolhatott, mikor ezeket a képeket megfestette. A zseniális, rajzolt átmenetekkel közvetlenül a fejébe, a gondolataiba nyerhetünk betekintést, épp ezért zseniálisak ezek a rövid kis jelenetek.

Salma Hayek alakítására pedig egyszerűen nincsenek szavak, borzongatóan zseniális. Alapvetően ez a film attól olyan zseniális, hogy találóan és eredetien megragadja Frida Khalo lényét és mindazt, amit a festészetével képviselt, amiért mára az egész világ leborul előtte: megmutatja az összes oldaláról, egyszerre láttatja ábrándos kislányként, szenvedő, teste miatt bizonytalan fiatal lányként, szerelmes nőként, megcsalt feleségként, elvetélt gyermeke miatt gyötrődő anyaként, szenvedélyes, független és erős asszonyként, művésznőként, mexikói nőként, sikeres, nagyvilági festőként, kommunistaként, szeretőként, törékeny egészségű, betegségeivel viaskodó, amputált lábú nőként (ezen élményből származik egyik legszebb idézete: "Minek a lábam, ha van szárnyam, hogy szálljak?"), az életébe belenyugodott, megdicsőült haldoklóként. Végső soron pedig akként, ami leginkább volt rövid élete során: erős harcosként.

83 Frida  (2002)

dráma | életrajzi | romantikus

Fridára félmeztelenül találtak rá a roncsok között, vér és aranypor borította, testét egy vasrúd szúrta át. Gerincoszlopa, bordái, medencecsontja és kulcscsontja... több»

8