Hőseink újra itt vannak, és szinte semmi sem változott. A stábban maximum annyi, hogy nem egyedül André Hunebelle rendezte a filmet, hanem betársult mellé Haroun Tazieff is. Elöljáróban elmondom, talán még ütősebbre, komikusabbra sikerült, mint a trilógia első része. Már a kezdés sem semmi, ahogy Juve felügyelő átveszi a kitüntetést. Zseniálisra sikeredett.
Van egy nagyon jó karakter, akit kihagytam, vagyis pontosabban kettő, akiknek a szerepük nem számottevő, de valahogy mégis ott vannak, jelen vannak, hozzátartoznak a filmhez. Ez Henri Attal, aki Fantomas egyik katonája vagy testőre; a másik egy szintén kissé bugyuta tekintetű rendőr, akit Michel Dupleix személyesít meg. Nekem mind a két karakter nagyon tetszik. Egyszóval az izgalom és a komikum folytatódik.
Fantomas ismét világuralomra tör, és most professzorokat rabol el, hogy velük egyetemben elpusztítsa a világot. Marchand professzor elrablása után Juve felügyelő is nagyobb sebességre kapcsol, és megalkotja az ál-műkart és a szivarpisztolyt, a "mütyürkét. Juve attól tart, hogy Fantomas a még híresebb Lefevre professzort is el akarja rabolni a római konferencián, és megbeszéli vele, hogy egy átmaszkírozott hasonmás megy el helyette, aki nem más, mint Fandor (Jean Marais). Hogy bonyolítsuk a helyzetet, Helene unokaöccsét most rúgták ki az iskola kollégiumából, és kénytelenek magukkal vinni Rómába. Michou (Olivier de Funés) pedig nem az a nyugodt kis srác.
A film egyik csúcspontja a három Lefevre professzor. Az egyik az igazi, a másik Fandor, a harmadik pedig Fantomas. Eszméletlen jól kitalálták és kivitelezték, mindezt a hatvanas években, ami azért, lássuk be, nem volt egyszerű feladat. Óriási poénok közepette a film vége felé Fantomas elrabolja hőseinket, és öröm az ürömben, hogy nemes célra akarja a fejüket: rajtuk kísérletezne a fejátültetéseinél. És láss csodát, végre bejön Juve felügyelő trükkje, a mütyürke! Éppen ideje is volt.
Azért itt még említsük meg Fantomas szeretőjét, Lady Belthamot (Marie-Héléne Arnaud), aki féltékeny lesz Fandor menyasszonyára, mikor elrabolja őket Michuo-val, hiszen rájön, hogy Fantomas vonzódik Heléné-hez. Kissé ütődött hőseink kiszabadulnak, és megtalálják a fogva tartott tudósokat is. A tudósok megemlítik, hogy fogva tartásuk idején kifejlesztették a telepatikus készüléket, amit egy őrön gyorsan ki is próbálnak. Fantomas viszont, ahogy rájön, hogy hőseink megmenekültek, ismét menekülőre fogja a dolgot. Autóval üldözik, de nem tudnak olyan közel kerülni hozzá, hogy a telepatikus készülékkel megállásra kényszerítsék. A slusszpoén viszont, hogy a kocsija hirtelen repülővé változik, és huss, eltűnik a kék égen, hagyva egy vicces füstjelet bosszankodó üldözőinek.
Hát igen, tömény humor, nevetés, sőt rekeszizom fájdalom az egész, mind a 94 perc. Csúcskategória csúcsszínészekkel. Louis de Funés egyik, ha nem a legnagyobb mozija, ahol a szinkronok ugyanazok, és zseniálisak itt is. Jean Marais egyik utolsó nagy mozija, mielőtt felhagyott volna az aktív filmezéssel. Igaz, hogy a nyolcvanas, kilencvenes években is kamera elé állt, de azok már minőségileg messze elmaradnak az ötvenes-hatvanas évekbeli mozijaitól.
84 Fantomas visszatér (1965)
fantasy | kaland | krimi | vígjáték
Fantomas (Jean Marais), az utolérhetetlen szuperbűnöző egy híres tudóst rabol el, hogy egy minden korábbinál hatásosabb fegyver előállítására kényszerítse. Célja, hogy a... több»
Szereplők: Louis de Funès, Mylène Demongeot, Jean Marais, Robert Dalban, Olivier De Funès
