Mario Bava, aki imád a színekkel szórakozni, na itt nem tud, és mégis...
Szinte belerobbannak a színek az arcunkba, szabályos kultúrsokkot okozva ezzel...
Legalábbis úgy érezzük, hogy mindenhol tündökölnek a színspektrum különböző részei.
A zsánere arra predesztinálja, hogy kimondjuk, ez a korai giallo azért néha átmegy, átfordul detektív-krimi műfajba. Érdekesség még, hogy az operatőr is Bava volt, ami azért a munkásságát elnézve kicsit meglepő. A zenéjét Roberto Nicolosi szerezte, és komolyan mondom, a film megtekintése után még napokkal a filmben felcsendülő dallamokat dúdolom.
A története nem túl bonyolult, de maga Bava is azt nyiltkozta, hogy szántszándékkal csinálta ilyen egyszerűre, mert akkor a lényegi mondanivalója a fősodorban marad, és csak arra figyelünk, ami lényeges. De oké, nézzük meg akkor hirtelen, mi is a sztori?
A szépséges amerikai fiatal hölgy, Nora Davis (Letícia Román) a ragyogó napsütésben megérkezik Olaszországba nyaralni, de már az első percekben kellemetlen élményekkel gazdagodik, hiszen szomszédját, aki mellette ült a gépen, letartóztatják drog birtoklásáért...
És még szinte el sem kezdődik Nora kanosszajárása, hiszen szállásadója rosszul lesz, mire Nora elmegy segítségért, de a város egy kétes hírű negyedében leütik, és a kórházban tér magához. De szent meggyőződése, hogy látott egy gyilkosságot...
A rendőrök majdnem kinevetik, de velük ellentétben Dr. Marcello Bassi (John Saxon) figyelmesen meghallgatja az ifjú hölgyet. Sajnos szállásadója meghal, és a temetésén az idős hölgy barátnője felajánlja, hogy lakjon náluk, hiszen ők hosszabb időre elutaznak.
Nora, aki beköltözve a házba, régi újságkivágásokból kinyomozza, hogy amit látott azon a bizonyos éjszakán, az évekkel ezelőtt történt, és az ABC-s gyilkos volt az elkövetője. A további nyomozás sikere érdekében eljut Bassival egy oknyomozó újságíróhoz, Andrea Landinihez (Dante DiPaolo), aki annak idején börtönbe záratta az ABC-s gyilkost, de később rájött tévedésére, és annyira megszállottan kereste az igazi gyilkost, hogy kirúgták az állásából, megszállottságra hivatkozva...
De nemsokára Landinit meggyilkolják, és próbálják öngyilkosságnak álcázni az egészet. Nora, akinek mindenből elege lesz, már éppen a visszautat tervezi Amerikába, mikor megpillant egy újságcikket és egy fényképet. A lány teljesen ledöbben, és másként határoz...
Bava nagyon sok retorikai eszközt vet be, ami csak és kizárólag a giallóra jellemző. Alberto Pezzotta szerint ez az alkotás az olasz filmek első és hamisítatlan giallója. Na ja, csak tudja, mit beszél?
Hiszen miről is beszélek?
A díszletek gazdagsága...
A kifejezetten fenyegető légkör...
A világítás fontossága, derítők, tungstenek, red headek használata...
A zenei aláfestések...
A férfi és a nő véletlenszerű találkozása...
Egyszóval Mario Bava is nagyszerű filmrendező és forgatókönyvíró volt. Az 1963-as filmje igazi kultfilm és örök klasszikus.
Kedvenc fotelem és Zacher-torta, egy kis citromos teával...
Fura kombó, de én egy fura és különc fazon vagyok.
misztikus | romantikus | thriller | vígjáték
Nora Davis a nagynénjéhez utazik Rómába. Már az első éjszaka szemtanúja lesz egy gyilkosságnak. Próbál segítséget kérni, de senki nem hisz neki, mivel nem találtak holttestet.... több»
Szereplők: John Saxon, Valentina Cortese, Letícia Román, Titti Tomaino, Luigi Bonos
