David Fincher egy remek rendező, azonban igényel egy ügyes forgatókönyvírót, aki tényleg mélyíteni tudja technikai és filmkészítési tudását. Ez történt a Hetedikben, a House of Cards korai évadaiban, illetve a Social Networkben is. Ebből a filmből azonban ez a fajta gondolatiság és narratív központúság teljes egészében hiányzik. Történetünk a legátlagosabb bosszúhadjárat, melyet csupán főszereplője, képi világa és hangulata ment meg a középszerűségtől.
A film lendülete, mesélése és atmoszférája kiváló és kimondottan jól passzol az érzelem nélküli gyilkos monologizálásához, mely repetitív és nem mond sokat, mégis rabul ejt és megtart a cselekmény utolsó harmadáig, ahol sajnos kifullad. Főszereplőnk ugyanis mi magunk vagyunk, vagyis inkább egy részünk, mely nem gondolkodik, csak cselekszik, mely nem empatizál, csak túlél. Az a karakter, aki az ölést úgy magyarázza meg, hogy ugyanaz a magyarázat ellene is igaz lenne, ahogy ez a film egyik fő jelenetében ki is derül. Mindez persze kimondottan visszafogottan és minimalistán van bemutatva.
Talán pont ezért ütnek olyan nagyot az akciójelenetek Trent Reznor kiváló zenei aláfestésével, mely gyengéden vonul az atmoszférikus hang és a zene közötti élen. Michael Fassbender és Tilda Swinton alakítása kiváló, azonban a film utolsó harmadára elfogy a narratív lendület, már nem tanulunk nagyon újat, csak a film lezárja magát, ugyanolyan metodikus módon, mint ahogy kezdte, egy nem túl izgalmas vagy érdekes végkifejlettel, mely nem növeszti tovább főszereplőnket. Messze nem Fincher legjobb vagy legrosszabb filmje, és nyilvánvaló, hogy nem mindenkinek fog tetszeni a komótos tempó vagy a sztoikus karakter, de az biztos, hogy érdekes hatással bír.
67 A gyilkos (2023)
Egy bérgyilkos súlyos lelki válságba kerül, amikor lelkiismeret furdalása támad, miközben ügyfelei továbbra is igényt tartanak a szolgálataira. több»
Szereplők: Michael Fassbender, Tilda Swinton, Sala Baker, Charles Parnell, Anouar H. Smaine
