Egy remek könyv túlbabrált feldolgozása

2024.01.27 21:06 Zelegor Olvasottság: <100x

1

A filmet ugyan még premier napon néztem a moziban, eddig nem is akartam értékelni, lehúzni a filmet, de ma ismét a kezembe került a könyv, és beleolvasva felidézte, mekkora csalódást okozott a film. Nos, aki olvasta a könyvet, és látta a filmet, nyilván érdekelte, hogy miért változtatott Scorsese a forgatókönyvön, így én is utánaolvastam. Röviden annyi történt, hogy a készülőben lévő forgatókönyv, amiben DiCaprio nyomozó lett volna, nem tetszett a színésznek, sőt felvetette, hogy jobb lenne a történetet az indiánok szemszögéből bemutatni, amivel nem is lenne semmi gond, de maga a film a könyvhöz képest annyira egyhangúvá sikerült, hiába ültem végig a 3 órát, egyszerűen az elejétől kezdve csalódást csalódásra halmozott.

A könyv a nyomozásra fókuszál, elvégre ez az a bűncselekmény-sorozat, ami az FBI létrejöttéhez vezetett, egy ekkora volumenű ügytől elvárható lett volna, ha nyomozói szemszögből (sokkal) mélyebb betekintést kapunk, pláne 3 óra játékidővel. Persze lehet, jobb véleménnyel lennék a filmről, ha előtte nem olvasom el a könyvet, vagy szimplán megnézem az előzetest. Őszintén megmondom, én egy kemény nyomozós thrillert vártam, van A Zodiákus című film David Fincher rendezésében, ha Scorsese nem hallgat DiCaprio elképzeléseire, akár felülmúlhatta volna David Fincher 2007-es filmjét. Ehelyett De Niro alig van képernyőn, DiCaprio pedig a bamba együgyű karaktert játssza, kiemelendő viszont a színésznő (Lily Gladstone) alakítása, ami körítve egyes jelenetek díszletével néhány percre feledtette a csalódásom, de összességében a Megfojtott virágok nem az lett, ami lehetett volna, kár érte. Valamint zeneileg is többet vártam, elvégre Robbie Robertson Az ír esetében tök jól működött, itt egyáltalán nem érződött a munkássága.