108 percbe ennyi szenvedést belesűrítve még sosem láttam. A végletekig kínozzák a gyereket és a nézőt egyaránt, de minek? Borzalmasan lassú, vontatott, depresszív maszlagot zúdít ránk, mindenféle mondanivaló nélkül.
Igazából a film indítása és Conor karaktere a gyerek- és ifjúsági filmek legelhasználtabb és -ósdibb sablonjaiból építkezik. Visszahízódó gyerek, elvált szülők, beteg anya, hanyag apa, szigorú nagymama, az iskolában bántalmazzák, mígnem találkozik egy varázslénnyel, aki "jó barátja" lesz. És jobb esetben egy szép történet kezd kibontakozni, de itt sajnos nem erről van szó.
Bár újszerű ötlet, hogy a varázslény – jelen esetben egy faóriás – nem meseszerű kalandokra hívja a főhőst, hanem épp ellenkezőleg, pontosan ő az, aki a valóság talaján igyekszik tartani a gyereket. De mégsem tud semmi maradandót nyújtani a film. Sok helyen az sem tiszta, hogy valóban jelen van-e a szörnyeteg, vagy csak a Conor fejében kavargó, mögöttes gondolatok megtestesítője (hiszen van, hogy megrongálja Conor környezetét, de a távozása után ennek nem marad nyoma, illetve Conoron kívül senki sem látja őt, akkor sem, ha nyilvánosan mutatkozik pl. az iskolában vagy a kórházban, viszont Conor anyjának rajzaiból kiderül, hogy ő is találkozott az óriással kislány korában).
Illetve az is szokatlan, hogy bármilyen releváns dolog helyett mindössze történeteket akar mesélni Conornak. A meséi bár érdekesek, de mégsem mondanak semmi újat. Lehet, hogy Conornak ilyen történetekbe kell ágyazni az élet keménységére és néha tekervényességére vonatkozó leckéket, de könyörgöm, a nézők között nem csak 12 évesek vannak... És már csak azért fárasztóak és céltalanok ezek a történetek, mert aki csak néhány évvel idősebb Conornál, az tudja, hogy pár éven belül magától is rájött volna ugyanezekre.
És a "negyedik történet". Mi is "Conor igazsága", amire rá kellett ébresztenie a szörnyetegnek? Hogy nem szeretné elveszíteni az édesanyját, de nem bírja nézni, ahogy szenved (a végére már a nézők sem). És ennek valami nagy jelentőséget tulajdonít Conor és a szörny is, pedig ez a legtermészetesebb érzés ilyen helyzetben. Ilyen fokú érzelmi megterhelés után ki ne vágyna megpihenni? Ez tényleg csak egy összezavarodott gyerek fejében lehet halálos bűn és egyenlő az anyja meggyilkolásával. De ismétlem, nem minden néző gyerek, felesleges az ilyen kínos szájbarágás. Ráadásul a felismerés nem változtat semmin. Nem változik a végkimenetel, maximum annyiban, hogy Conor mégis a nagyanyjánál marad (aki egyébként nagyszerűen formál meg Sigourney Weaver).
Talán ez lett volna a film tanulsága és a szörnyeteg célja, hogy ráébressze Conort, hogy költözzön a nagyanyjához? Amúgy sem lett volna választása, mivel az apja kifejtette, hogy nincs helye nála. Szóval ezért kellett végignéznünk egy nő és egy gyerek monoton szenvedését? Amilyen nagy semmit kapott Conor a szörnytől, olyan nagy semmit nyújtott nekünk a film.
83 Szólít a szörny (2017)
J.A. Bayona ismét egy megindító és látványos filmet készített ezúttal Patrick Ness világsikerű regénye alapján, melyben egy fiatal fiú egy varázslatos szörny segítségével... több»
Szereplők: Liam Neeson, Sigourney Weaver, Felicity Jones, Geraldine Chaplin, Toby Kebbell
