Isten csendje

2023.08.20 15:33 Artemisia Olvasottság: 245x

5

Martin Scorsese bár a gengszterfilmek királyaként ismert, nem először foglalkozik hitéleti kérdésekkel a műveiben, ami nem véletlen. A valaha papnak készült rendezőre nagy hatást gyakorolt a keresztény japán író, Shūsaku Endō Némaság című könyve, mely a 17. századi Japán keresztényüldözésének állít emléket, és egyben komoly kérdéseket vet fel a hittel és annak megélésével kapcsolatban.

Scorsese egy fiatal pap kálváriáján keresztül beszél a hitről és spiritualitásról, Isten közelségéről és Némaságáról, kétségekről és meghasonlásról, és egy mindennél gyötrelmesebb döntésről.

1633-at írunk, Japán földjét keresztények vére áztatja. Jezsuita papok és szerzetesek, valamint megtért japán keresztények százai halnak mártírhalált a szigetországban, az egyház pedig úgy dönt, hogy nem küld több papot Japánba. Ferreira atyának, a portugál misszionáriusnak is Nagaszaki környékén veszett nyoma, évek óta nem adott életjelet magáról, azonban a keletről érkező szóbeszéd szerint az atya megtagadta keresztény hitét, és buddhistaként él tovább japán néven és japán feleséggel. Ferreira két egykori tanítványa, Rodriguez és Garupe (Andrew Garfield és Adam Driver) azonban nem hisznek a pletykáknak, és biztosak benne, hogy ha mesterük még életben van, akkor nem adta fel a hitét. A két fiatal padre a messzi Japánba indul, hogy felkutassák Ferreira atya nyomát, és megtudják, mi lett a sorsa. Megérkezve azonban lesújtó állapotokkal találják szembe magukat. A keresztények fején vérdíj van, és a gyanú legkisebb árnyéka is kegyetlen kínhalált von maga után. Mégis maradtak fenn bujdosó keresztény közösségek, melyek szomjazzák az igét és a reményt, amit Rodriguez és Garupe érkezése hozott. De szolgálatuknak a helyi inkvizíció is hírét veszi, és szembe kell nézniük az égető kérdéssel: vajon szolgálatukkal ők maguk okozták 4 keresztény megkínzását és megölését? Van-e létjogosultsága a tanításnak és a térítésnek, ha az emberéletek kioltását eredményezi?

Scorsese nyersen, húsbavágóan rekonstruálja a történelmi hátteret és azt a felfoghatatlan brutalitást, amivel a keresztényeknek fizikai és lelki síkon egyaránt szembe kellett nézniük. A film első fele az üldöztetésről, a kivégzésekről és az elszigeteltség, a szenvedés és a félelmetes méreteket öltő erőszak és vérzivatar hatására egyre inkább megrendülő Rodriguezről és Garuperól beszél. A második rész sokkal elvontabb és spirituálisabb síkra tereli a történetet. A padrék menekülés közben szétválnak, Rodriguez pedig egy árulás következtében az inkvizíció kezére kerül. Az inkvizítor, Inoue azonban nem az utolsó pap fejét akarja – hanem a lelkét. Nagyon jól tudja, hogy egy pap mártírhalála csak új lendületet adna a kereszténység terjedésének, ezért azon van, hogy lelki terrorral megtörje Rodriguez ellenállását, és a hite megtagadására kényszerítse. Emberfeletti próbáknak veti alá a padrét: végignézi, ahogy japán parasztokat lefejeznek, megfeszítenek, vízbe fojtanak, máglyán égetnek el, vagy ahogy az egyik leginkább barbár korabeli kínzási módszert alkalmazzák: az áldozatokat fejjel lefelé egy sötét verembe lógatják, a fülük mellett sebet ejtenek, amin keresztül a fejükbe szálló vér távozhat. Így akár napokig is eszméletüknél maradnak, és cseppenként véreznek el.

Inoue szerint mindez addig folytatódik, amíg Rodriguez meg nem tagadja a hitét nyilvánosan, így közvetlenül felelős a halálesetekért. Rodriguezt egyre inkább felemészti a ránehezedő felelősség, elkezdi megkérdőjelezni, hogy ha Isten létezik, miért marad néma ennyi szenvedés láttán? Megingott hitének pedig egy váratlan találkozás adja meg a kegyelemdöfést: Ferreira atya látogatja meg börtönében, aki elmondja, hogy a róla szóló pletykák egytől egyig igazak: feladta kereszténységét, immár buddhistaként él, és arra buzdítja Rodriguezt, hogy ő is tegyen így.

Az egész filmen végigvonul a kérdés, hogy vajon a hit külsődleges, formális megtagadása (Jézus képmására taposás, a feszület leköpése) vajon összeegyeztethető-e a hit belső, lelki megélésével? Rodriguez és Ferreira atya mellett a legerősebb japán karakteren, Kichijirón keresztül jelenik meg leghangsúlyosabban ez a kérdés. Kichijiro évekkel ezelőtt vette fel a kereszténységet családjával együtt, azonban az inkvizíció előtt, miközben családja inkább a halált választotta, Kichijiro nyilvánosan megtagadta a kereszténységet. Sokévi bűntudat után meggyónt, és bűnbocsánatot kért, de az újabb hitpróbákon újra és újra az életét választja a hite helyett, sőt Júdás szerepét is magára vállalja, csakhogy mentse a bőrét. A prológusban mégis Isten mintha éppen Kichijirón keresztül hallatná a hangját.

A befejezés különösen elgondolkodtató kéréseket vet fel. Van-e megbocsáthatatlan bűn? Van-e, amire már nem elég Jézus váltságáldozata? Nemde éppen a bűnösökért adta az életét a Megváltó?

Scorsese műve a hitélet mellett a két ellentétes világ, a keresztény és a buddhista kultúra ütközését és a keresztényüldözés politikai hátterét is hitelesen ábrázolja. A film intellektuális csúcspontjai kétség kívűl Rodriguez és Inoue párbeszédei, amikben költői szóképek segítségével érzékeltetik Japán bezárkózását a nyugati politikai hatások elől (a civakodó feleségek), valamint a kereszténység összeegyeztethetetlenségét a japáni világnézettel és miszticizmushoz való hozzáállással (a rusnya nő kitartó szerelme, a mocsárba ültetett facsemete).

A festői fényképezés, és az operatőri munka segít érzékeltetni, hogy Japán a maga vad szépségével valóban mintha csak egy „mocsár” lenne, mely ellenáll minden külső behatásnak. A koronát pedig a nagyívű színészi alakítások teszik fel az alkotásra; Liam Neeson rövid, ám annál érzékletesebb alakítása Ferreira atya szerepében, Andrew Garfield és Adam Driver túltesznek minden várakozáson a Japánból soha haza nem térő padrék szerepében, valamint a japán színészek is kitesznek magukért, különösen Yôsuke Kubozuka Kichijiro ellentmondásos szerepében.

A Némaság egy epikus mestermű, melynek elemi ereje abban rejlik, hogy értelmezése és üzenete egyetemes, minden ember számára más és más lehet; a néző feladata megtalálni a saját nézőpontját, az egyéni igazságát.