Hát én nagyon jól szórakoztam ezen a filmen, már sok évvel ezelőtt is és most ismét, amikor újra láttam. Tipikus francia film, tipikus francia humorral. A főszereplőt alakító fiú olyan természetességgel hozza a karakterét, hogy azt öröm nézni és vele szemben az apa figura is nagyon ott van. Egyértelmű és kiszámítható a végkifejlet, ugyanakkor a mai vígjátékokkal összehasonlítva ez a film egy igazi gyöngyszem, ami a lehető legjobban használja ki a helyzetkomikumot, amely a kultúrák különbözőségein alapul. A madárpókos jelenetek, a vicces és beszédes nevek, amikor Mimi-Siku kifogja és megsüti az aranyhalakat az akváriumból vagy amikor indián ruhában végigsétál Párizs főutcáin, ezek mind-mind olyan poénok, amiken még nem érződik az erőlködés és bebizonyítja, hogy nem kell a trágár humor, ahhoz, hogy valami vicces legyen.
Hát én nagyon jól szórakoztam ezen a filmen, már sok évvel ezelőtt is és most ismét, amikor újra láttam. Tipikus francia film, tipikus francia humorral. A főszereplőt alakító fiú olyan természetességgel hozza a karakterét, hogy azt öröm nézni és vele szemben az apa figura is nagyon ott van. Egyértelmű és kiszámítható a végkifejlet, ugyanakkor a mai vígjátékokkal összehasonlítva ez a film egy igazi gyöngyszem, ami a lehető legjobban használja ki a helyzetkomikumot, amely a kultúrák különbözőségein alapul. A madárpókos jelenetek, a vicces és beszédes nevek, amikor Mimi-Siku kifogja és megsüti az aranyhalakat az akváriumból vagy amikor indián ruhában végigsétál Párizs főutcáin, ezek mind-mind olyan poénok, amiken még nem érződik az erőlködés és bebizonyítja, hogy nem kell a trágár humor, ahhoz, hogy valami vicces legyen.