Valószínűleg az egyik, ha nem a legjobb CGI technikával operáló film, amit eddig láttam, ezért mindenképpen érdemes legalább egy kicsit komolyan venni. A másik viszont az, hogy egy igazi klasszikusok mindig kockázatos hozzányúlni, főleg mostanában, amikor már eleve véres szemmel néznek egy rebootra. Meg kell hagyni, a Disney kivételesen jó munkát végzett, ám maguk a karakterek közel sem jönnek át annyira, mint az eredetiben. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy egy közel valósághű megjelenítésű karakternek nincsen olyan mimikája, mint egy emberi kifejezésekkel rajzolt figurának. Ha mégis így lenne, az hasonló hatást váltott volna ki, mint a Macskák c. musical filmadaptációja. Így gyakorlatilag a minimális mimikával nem jönnek át a karakterek jellegzetességei és motiváció. S ez a végén oda vezet, hogy kevésbé olyan átütő erejű Mufasa halála (mivel nem lehet természetesen hajazó CGI-jal megjelenítésű a kis Simba fájdalmát, félelmét és bűntudatát, vagy Zordon ravaszságát és gonoszságát) vagy Zordon megbuktatása, így veszít a cselekmény a királydráma jellegéből. Egyébként a sokak által kritizált Zordon karaktere – bár másabb volt az eredetinél – meglepően jól sikerült, bár kissé hajazott egyfajta Loki–Zordon–Shir Khan egyvelegre, viszont ez egyáltalán nem vált hátrányára.
Valószínűleg az egyik, ha nem a legjobb CGI technikával operáló film, amit eddig láttam, ezért mindenképpen érdemes legalább egy kicsit komolyan venni. A másik viszont az, hogy egy igazi klasszikusok mindig kockázatos hozzányúlni, főleg mostanában, amikor már eleve véres szemmel néznek egy rebootra. Meg kell hagyni, a Disney kivételesen jó munkát végzett, ám maguk a karakterek közel sem jönnek át annyira, mint az eredetiben. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy egy közel valósághű megjelenítésű karakternek nincsen olyan mimikája, mint egy emberi kifejezésekkel rajzolt figurának. Ha mégis így lenne, az hasonló hatást váltott volna ki, mint a Macskák c. musical filmadaptációja. Így gyakorlatilag a minimális mimikával nem jönnek át a karakterek jellegzetességei és motiváció. S ez a végén oda vezet, hogy kevésbé olyan átütő erejű Mufasa halála (mivel nem lehet természetesen hajazó CGI-jal megjelenítésű a kis Simba fájdalmát, félelmét és bűntudatát, vagy Zordon ravaszságát és gonoszságát) vagy Zordon megbuktatása, így veszít a cselekmény a királydráma jellegéből. Egyébként a sokak által kritizált Zordon karaktere – bár másabb volt az eredetinél – meglepően jól sikerült, bár kissé hajazott egyfajta Loki–Zordon–Shir Khan egyvelegre, viszont ez egyáltalán nem vált hátrányára.