Az egyik nagy kedvenc! Benne van a top10-es listámban. Nemcsak azért, mert a legjobb maszalá film, amit láttam, hanem, mert Shahrukh Khan legjobb kettős szerepe (kommandós őrnagyként kellően kemény, sőt néha brutális, túlkoros diákként viszont közelít az elmeroggyant állapot felé, főleg, mert abszolút zavarban van a "kicsapongó" tinik között). No, persze Zayed Khan és Amrita Rao bemutatkozása is tökéletes (későbbi filmjeikben nem voltak ennyire meggyőzőek), Sushmita Sennek semmit sem kellett tennie, csak jól kinézni, viszont Sunil Shetty az ügyeletes gonosz (szinte mindig ilyen szerepeket kap, vagy a totál lúzert játssza) szerepében jó választás volt. Bár a hosszú haját néha megmosolyogtam. A karakterszerepek mindenkinek tökéletesen álltak, Boman Irani a szenilis igazgató szerepében abszolút vicces volt, Kiron Kher, mint egyedülálló anya, szerintem nagyon jól oldotta meg, Satish Shah köpködő fizika tanárként csúcs volt, egyedül Kabir Bedivel nem voltam kibékülve: sótlan, merev, hiteltelen.
A dalok és táncok felejthetetlenek, és nemcsak a Mátrix-ból idéz a film (ott speciel fuldokoltam a nevetéstől), hanem a klasszikus Grease-ből is átvesz teljes jeleneteket.
Farah Khan koreográfusként már bizonyított, itt rendezőként állta meg a helyét. A leglenyűgözőbb jelenet Amrita Rao bemutatkozó dala, ahol csaknem 3 percen keresztül vágás(!) nélkül mutatja az iskolaudvaron táncoló fiatalokat (úgy, hogy közben a kamera és a táncolók folyamatosan mozgásban vannak!).
Az egyik nagy kedvenc! Benne van a top10-es listámban. Nemcsak azért, mert a legjobb maszalá film, amit láttam, hanem, mert Shahrukh Khan legjobb kettős szerepe (kommandós őrnagyként kellően kemény, sőt néha brutális, túlkoros diákként viszont közelít az elmeroggyant állapot felé, főleg, mert abszolút zavarban van a "kicsapongó" tinik között). No, persze Zayed Khan és Amrita Rao bemutatkozása is tökéletes (későbbi filmjeikben nem voltak ennyire meggyőzőek), Sushmita Sennek semmit sem kellett tennie, csak jól kinézni, viszont Sunil Shetty az ügyeletes gonosz (szinte mindig ilyen szerepeket kap, vagy a totál lúzert játssza) szerepében jó választás volt. Bár a hosszú haját néha megmosolyogtam. A karakterszerepek mindenkinek tökéletesen álltak, Boman Irani a szenilis igazgató szerepében abszolút vicces volt, Kiron Kher, mint egyedülálló anya, szerintem nagyon jól oldotta meg, Satish Shah köpködő fizika tanárként csúcs volt, egyedül Kabir Bedivel nem voltam kibékülve: sótlan, merev, hiteltelen.
A dalok és táncok felejthetetlenek, és nemcsak a Mátrix-ból idéz a film (ott speciel fuldokoltam a nevetéstől), hanem a klasszikus Grease-ből is átvesz teljes jeleneteket.
Farah Khan koreográfusként már bizonyított, itt rendezőként állta meg a helyét. A leglenyűgözőbb jelenet Amrita Rao bemutatkozó dala, ahol csaknem 3 percen keresztül vágás(!) nélkül mutatja az iskolaudvaron táncoló fiatalokat (úgy, hogy közben a kamera és a táncolók folyamatosan mozgásban vannak!).