7/10 jó, de nem elég, nem elég jó

Kicsit vegyesek az érzéseim. Penélope Cruz a tőle megszokott színvonalhoz képest is jobban játszik, a film technikailag is nagyon szépen kivitelezett, a történet meg majdnem összeáll, de csak majdnem. Nem tudunk meg egy csomó dolgot, nem értjük meg az anya motivációját abban, ahogy kitart egy saját magát és a gyerekeit is megnyomorító kapcsolatban, hogy miért hazudik magának és a gyerekeknek. Nem tudjuk meg, hogy az apa és férj miért egy pöcs és hogy miért rideg a gyerekeivel. Néha jönnek olyan részletek, amik érezhetően szimbólumok, de nem jönnek át. A nagylány nemi útkeresése vagy bizonytalansága biztosan a családi háttérre adott lázadás része. Vagy nem. Nem tudjuk meg, pedig elég fontos helyet kap a filmben, de aztán elvarratlan marad ez a szál. Úgyhogy van baj, de ennek ellenére Cruz és a nagyon remek kivitelezés miatt megérdemel egy egész jó értékelést. Azt hiszem, ez az egész egyszerűen a rendező-forgatókönyvíró, Crialese (nem találok rá jobb szót) tisztelgése a saját anyja előtt. Ja, a korszak retro megjelenítése hibátlan és látványos, de azt hiszem, ez manapság már szinte alapkövetelmény lett.