Nekem ez a film nagyon tetszett. Hát persze, hiszen ez a film is svéd meg egy picit spanyol és egy picit litván. Én nem tudtam, hogy mi az az aszexuális férfi, így megkérdeztem párductestű istennőmet, hogy ugyan mondja már el, hiszen majdhogynem szakmájába vág ez a kérdés. Aztán azt mondta nekem, hogy olyan, mint amilyen te vagy (persze 35 év házasság után mit várjon az emberétől a nő... bocsi). Tanultam egy új jelzőt, mely minősít is egyben. Maga a film, a „Lassú” egy történet Elena táncosnő és Dovydas jelnyelvi tolmács találkozásáról, és egy gyönyörű kapcsolat bontakozik ki közöttük. Ahogy belemerülnek az új kapcsolatukba, el kell navigálniuk, hogyan építsék ki saját intimitásukat. Sok romantikus történet követi ezt a hasonló szerkezetet, és ez általában így kiszámíthatóvá válik ezáltal. Annak ellenére, hogy ismerős a történet vezetése, a film még mindig működik, mert Marija Kavtaradze rendező képes volt más megközelítést alkalmazni a történetben. Érdekes, és valósághű történetet alkot a szerelemről érdekes egyedi karakterekkel. A kameramunka, a hangtervezés és a produkció nagyon jó, mivel az előadás jó értelemben „A világ legrosszabb embere”-re emlékeztetett.
Nekem ez a film nagyon tetszett. Hát persze, hiszen ez a film is svéd meg egy picit spanyol és egy picit litván. Én nem tudtam, hogy mi az az aszexuális férfi, így megkérdeztem párductestű istennőmet, hogy ugyan mondja már el, hiszen majdhogynem szakmájába vág ez a kérdés. Aztán azt mondta nekem, hogy olyan, mint amilyen te vagy (persze 35 év házasság után mit várjon az emberétől a nő... bocsi). Tanultam egy új jelzőt, mely minősít is egyben. Maga a film, a „Lassú” egy történet Elena táncosnő és Dovydas jelnyelvi tolmács találkozásáról, és egy gyönyörű kapcsolat bontakozik ki közöttük. Ahogy belemerülnek az új kapcsolatukba, el kell navigálniuk, hogyan építsék ki saját intimitásukat. Sok romantikus történet követi ezt a hasonló szerkezetet, és ez általában így kiszámíthatóvá válik ezáltal. Annak ellenére, hogy ismerős a történet vezetése, a film még mindig működik, mert Marija Kavtaradze rendező képes volt más megközelítést alkalmazni a történetben. Érdekes, és valósághű történetet alkot a szerelemről érdekes egyedi karakterekkel. A kameramunka, a hangtervezés és a produkció nagyon jó, mivel az előadás jó értelemben „A világ legrosszabb embere”-re emlékeztetett.