A herceg és a táncosnő

Marilyn kedvéért néztem újra, szerintem tökéletes benne. Kicsit zavart, hogy Tóth Enikő ugyanazokat a hangokat használta, mint a „Micsoda nő”-ben. Az időben elsőként készült magyar szinkron valószínűleg sokkal jobb, mert abban Almási Éva és Avar Istv... Többán kölcsönözte a hangját a főszereplőknek. Kifogásokat Olivier játékában és rendezésében találok. Nagyon modoros, túl hosszú, mert sok töltelékjelenet van benne (legjobb példa a koronázás), nem tudott életet lehelni a figurába. Utóbbinak lehetett az az oka, amit az előző filmből (Egy hét Marilynnel) tudhatunk meg, vagyis Monroe állandó hisztizése, a rengeteg forgatási leállás, állandó szövegtévesztése. Nem ismerem a Sir munkásságát, csak néhányat láttam, de biztosra veszem, hogy ez a legrosszabb alakítása, rendezése.

Könnyed, romantikus, szerethető vígjáték, mindenkinek bátran ajánlom. Monroe rajongóknak kötelező!

Sokan lebecsülik a szőke színésznőt; üresfejű, felszínes, buta kis libának tartották, s ehhez méltó szerepeket kapott. Ez is egy efféle, de a színésznő szinte minden szerepében felcsillan tehetsége, s hogy több is volt őbenne, mint szőkítő és vörös rúzs.