Mivel egyre többen használjuk és cseréljük le az elektronikai eszközöket, a gyártók nem tudtak megoldást kínálni a keletkező hulladék kezelésére, így annak nagy részét egy ghánai mérgező hulladéklerakóba viszik, ahol a fosztogatók mindent megtesznek, hogy megmentsék, amit tudnak. A Blame Game… Több
Mivel egyre többen használjuk és cseréljük le az elektronikai eszközöket, a gyártók nem tudtak megoldást kínálni a keletkező hulladék kezelésére, így annak nagy részét egy ghánai mérgező hulladéklerakóba viszik, ahol a fosztogatók mindent megtesznek, hogy megmentsék, amit tudnak. A Blame Game az elektronikai hulladékok globális ártalmatlanításának zavaros világát vizsgálja, ahol a jogi szürke zónák, az újrahasznosításba való befektetés hiánya, a gátlástalan vállalkozások és a meglévő törvények politikusok általi alkalmazása elvesztegetett lehetőségekhez, környezetkárosodáshoz és - Agbogbloshie lakói számára - pokoli életkörülményekhez vezet egy mérgező szeméttelepen. Mélyen bepillantva ebbe a rejtett világba, találkozunk azokkal, akik szenvednek az új eszközök iránti függőségünktől, akik veszélyes körülmények között dolgoznak, és akik már fiatal koruktól fogva rákos és egyéb betegségekre hajlamosak. A szeméttelep nélkül azonban ezrek maradnának munka nélkül, több tonna e-hulladék nem kerülne újrahasznosításra, és a ghánaiak lemaradnának az életet megváltoztató technológiáról. A politikai döntéshozók és a vállalkozások globális hálózata nincs összhangban, egyik a másikat hibáztatja, és a kialakult káoszban és a felelősség áthárításában hatalmas lehetőségek maradnak ki. A gyönyörűen fényképezett és globális perspektívából szemlélődő Blame Game a kihívásokat, de a lehetséges - részben nagyon egyszerű - megoldásokat is feltárja, amelyek csökkenthetik a hulladék mennyiségét, kihasználhatják a lenyűgöző készségeket, enyhíthetik a szegénységet és segíthetnek a környezetünkön.
(
Hupka Adrián)