A film összbevétele 352 789 811 dollár volt (imdb.com), míg a magyarországi piacon 194 616 572 forintot termelt. A hazai mozik összesen 142 358 mozijegyet értékesítettek a produkcióra.
Kennezh Branagh a 6. olyan színész, aki Hercule Poirot bőrébe bújt.
A film végén felcsendülő főcímdalt Michelle Pfeiffer énekli, és Patrick Doyle zeneszerző, valamint Kenneth Branagh írta.
A rajongóknak először nem tetszett a Kenneth Branagh-féle bajusz, ám az 1974-es verzióban éppen Agatha Christie-nek volt problémája a filmbéli Poirot bajszával, talán az új verzió közelebb is áll ahhoz, ahogy azt az írónő kitalálta.
Ez a negyedik olyan film, amelyet 64 mm-es kamerával vettek fel, a 2012-es The Master, a 2015-ös Aljas nyolcas és a 2017-es Dunkirk után. Kenneth Branagh azért is tartotta ezt fontosnak, mert ez érzékelteti azt a klausztrofóbiás érzetet, amelyet el szeretett volna érni.
A vonatkocsi ablakai LED-képernyők voltak, amelyre több órányi, előzőleg az Orient útvonalán fölvett tájképet vetítettek.
A díszletet a Longcross stúdióban készítették el, Surrey-ben.
A filmhez megépítették a négy kocsiból álló, 22 tonnás vonatot, hogy a néző még inkább úgy érezze, hogy részese az eseményeknek.
Kenneth Branagh saját bevallása szerint nem nézte meg az 1974-es verziót, ugyanis ő Agatha Christie klasszikusából szeretett volna kiindulni.
Andrényi gróf szerepét újragondolták. Ezúttal táncos lett, akit Szergej Polunyin balett-táncos keltett életre.
Az 1974-es verzióban Ingrid Bergman alakította a svéd dada szerepét, akit az új verzióban Penélope Cruz formál meg. A színésznő kedvéért a karaktert spanyolra változtatták, nevét pedig (Pilar Estravados) Poirot karácsonya című krimiből kölcsönözték.