Amúgy maga a film nem tetszett annyira. A hangulata megvolt, Augustene-n, és a lányokon kívül az összes karaktert sikerült utálnom, ahogy amikor az író a könyveiben megemlítette őket (Farkas az asztalnál, Kiszáradva). De egyáltalán nem hozta vissza ... Többazt, amit maga a könyv leírt. Nem volt bennem az az érzés, amikor összeszorult a szívem olvasás közben, a gyerek ottani élete miatt. A nem normális pszichiátere itt inkább szánni való. Augusten a könyvekben arról mesél, hogy 13 éves korában került a házhoz, itt viszont jóval idősebb, 15 körül lehetett. De szerintem 17-nek is könnyen kinézett. Ráadásul azt a tényt is túl könnyen fogadta el, hogy meleg, lévén -egy pedofil folyton lefeküdt vele a házban, aki végül megszerette magát, de ez a nem egészséges kapcsolat teljesen ki maradt a filmből. Úgy gondolom, ha feldolgoznak egy könyvet (pont ezt a kötetet nem tudtam elolvasni, de a másik kettő épp eleget utalt erre az időszakára az írónak), főleg ha önéletrajzi regényekről van szó, nem kellene ennyire eldeformálni, még ha marketing céljából is tették (ahogy maga az író is mondaná: minden szart el kellett adnia.) Szóval a film nekem csalódás, én azt vártam, amit maga a könyv nyújtott. Ez így kevés, íztelen és rágós...
