Gárdonyi, eredeti nevén Ziegler Géza, Agárdpusztán született 1863. augusztus 3-án.
Egerben végzett a tanítóképzőn, majd Karád, Devecser, Dabrony falukban tanított, később pedig Győrben, Aradon, és Szegeden dolgozott.
1885-ben megnősúült, Győrben vette feleségül Csányi Máriát. Négy gyermekük született: Sándor (1887–1965), Gizella (1889–?), József (1891–1948) és Géza (1893–?). Fiúk, József beszámolói alapján tudjuk, hogy a szülők házassága köteleségből történt, nem... Több
Gárdonyi, eredeti nevén Ziegler Géza, Agárdpusztán született 1863. augusztus 3-án.
Egerben végzett a tanítóképzőn, majd Karád, Devecser, Dabrony falukban tanított, később pedig Győrben, Aradon, és Szegeden dolgozott.
1885-ben megnősúült, Győrben vette feleségül Csányi Máriát. Négy gyermekük született: Sándor (1887–1965), Gizella (1889–?), József (1891–1948) és Géza (1893–?). Fiúk, József beszámolói alapján tudjuk, hogy a szülők házassága köteleségből történt, nem pedig szerelmből. Nem is végződött jól, hiszen 1892-ben elváltak.
Gárdonyi Géza 1897-ben Egerbe költözött, itt élt élete végéig. 1891–1896 között a Magyar Hírlapmunkatársa volt. 1903–1906 között, Bródy Sándorral és Ambrus Zoltánnal együtt szerkesztették a Jövendő című progresszív irodalmi hetilapot.
Híres történelmi regényeit szinte egytől egyig megfilmesítették: Egri csillagok (1901); A láthatatlan embe (1902) ; Isten rabjai (1908), Álmodozó szerelem (1886), A lámpás (1894), Pöhölyék (1895) – regények; A bor (1901).
Egerben hunyt el 1922. október 30-án.
(hszpp)