Hangulatát tekintve a Félvilág nagyon betalált, a századforduló utáni (20. század eleji) magyar főváros egyszerre csábító és hátborzongató világa, a hangos szalonok, ahol a gazdag urak az estéiket töltik, persze nem éppen csinos feleségeikkel együtt, hanem jobb sorsra vágyó örömlányok társaságában, akik bármire képesek azért, hogy sanyarú sorsukat jobb éltre cseréljék. Regényírók fantáziáját is sorra megmozgatja ez a különleges korszak, amelybe szépen beleilleszthető egy-egy krimi szál, annál is inkább, mert a való élet is megannyi különleges bűntényt produkált ebben az időszakban. (S lám, a Félvilág is épp egy, a korabeli sajtó által is megénekelt bűntényt vesz témájául.) Böszörményi Gyula Ambrózy báró esetei című regénysorozata is remekül ötvözi a valóságot a fikcióval, szövevényes, kalandos története, ha egyszer magával ragad, soha nem ereszt. De említhetném Borbás Edina Kék macskáját is, ami ugyan romantikusabb felütéssel, de hasonló témát ölel fel a századforduló pezsgő Budapestjére érkező vidéki lány történetén keresztül.
Na de miért is a hosszú felvezetés? Mert a Félvilágot látva úgy éreztem magam, mintha egy Böszörményi regényt olvasnék, mellőzve a romantikus szálat, s még nagyobb hangsúlyt fektetve a jellem- és korrajzra, na meg erre az egyszerre izgalmas és végtelenül nyomasztó hangulatra, amely átszövi az egész sztorit. In medias res kezdés, amely egyben keretet ad a történetnek, egy utazókosárba zárva, a Dunába dobva megtalálják egy nő holttestét, akiről akkor még nem sejtünk semmit, majd hamarosan – visszautazva az időben – látjuk őt elegáns ruhában, tökéletes hajkoronával, hosszú cigarettaszipkával a kezében, ahogy fényűző otthonában jómódú férfiakkal múlatja az időt, drága borokat kortyolva, nevetve, gondtalanul. Innentől kezdve a néző fejében elindul a visszaszámlálás, pontosan 4 nap, s ez az elegáns és vidám nő egy kosárba gyömöszölve végzi a Dunán ringatózva. A végkifejletet ismerve bontakozik ki a történet, közelebbről is megismerünk három tökéletesen megírt női karaktert: Mágnás Elzát, s komornáját, a szigorú tekintetű, buzgó Istenhitbe menekülő Rózát, na meg az ártatlan Katót, aki szolgálónak jelentkezik a házhoz, kezdetben csak jobbhíján, mivel nincs hova mennie, a hideg tél pedig nem könnyíti meg a helyzetét. Majd ahogy egyre közelebb kerül Elzához, megszédíti ez az izgalmasnak tűnő élet, a szép ruhák, a mulatságok… Elza pedig Kató személyében egy új hobbira lel: egy élő babára, akit öltöztethet, tanítgathat az ősi mesterségre, nem utolsó sorban pedig talál benne valakit, akivel fel tudja bosszantani/féltékennyé tudja tenni egykori riválisát, Rózát, aki már így is épp eléggé ki van szolgáltatva számára, pedig a sors csupán csak azon múlik, ki volt jókor jó helyen. (Itt jegyezném meg, csak zárójelben, hogy helyenként azért A kedvenc is beugrott, friss az élmény.) Katónak azonban még van önérzete, nem veti bele vakon magát Elza világába, időnként felnyílik a szeme és látszik benne a megvetés. Róza pedig sokat megél, szigorú gondoskodással védi a fiatal lányt az általa már megtapasztalt hibáktól, s persze Elzától is, aki már-már mérgező a környezetére nézve (ez a tulajdonsága konkrét áldozatot is követel).
A Félvilág az előbb vázolt hangulat mellett a nagyszerű színészi alakítások miatt is működik. A három – egymástól tökéletesen különböző női karakter –, s a három színésznő, Kovács Patrícia, Gryllus Dorka és Döbrösi Laura, mind-mind brillíroznak (bár nagyon kíváncsi lennék, milyen végeredmény született volna fordított szereposztásban – Gryllus mint Elza, Kovács mint Róza; szerintem úgy is ütne). Na meg persze Kulka János, aki csak hozza a tőle elvárható profizmust.
Abszolút előnyére válik a filmnek, hogy nem a gyilkosság utáni nyomozásra, a bűntény felgöngyölítésére koncentrál (ebből csak elenyészőn kapunk, de nem is ez a lényeg), hanem arra a motivációra, amely ehhez vezetett. Szépen adagolva vázolja fel azokat a viszonyokat, amelyek a bajos végkifejlethez vezettek. Ugyanakkor a korhű díszletekkel és kosztümökkel tarkított történet egy kissé vontatott, s bár elismerésre méltó, hogy az alkotók nagy hangsúlyt fektettek a karakterek kidolgozására, ha egy alig másfél órás játékidővel rendelkező filmnél e vontatottság érzékelhető, akkor az (egy kicsit) ront az összképen. A Szász–Köbli alkotópáros viszont ennek fényében is képes volt egy működőképes thrillert összehozni, amelyre a kortárs magyar filmművészetben nagyon ritkán került sor.
80 Félvilág (2015)
dráma | misztikus | történelmi
1914 januárjában egy kosarat sodor partjára a Duna, benne egy megfojtott nő holttestével. Az asszony a kor egyik legismertebb kurtizánja volt, Mágnás Elza. Vajon ki ölte meg és... több»
Szereplők: Gryllus Dorka, Kovács Patrícia, Balla Eszter, Elek Ferenc, Fekete Ernő
