Életrajzi filmet sokféleképpen lehet készíteni, de sosem egyszerű feladat megragadni egy valódi személy egyéniségét, lényének esszenciáját. Ennek eszközeként gyakran a kontextualizálás lehet a kulcs egy remek filmhez. Az adott személy ismert és/vagy jelentős történelmi egyéniség, egy ikon, híresség, vagy bármilyen érdekes életutat bejárt átlagember. A közönség nyilvánvaló érdeklődéssel fordul a kedvencükről szóló életrajzi filmek felé, amennyiben többet tudhat meg annak alanyáról, és beleshet a kulisszák mögé.
Judy Garland pedig az a személy, akinek az élete számos filmet megihletett már, ám ezúttal az alkotók pályájának egy kevésbé fényes szakaszába engednek betekintést. A Judy egy karrierje árnyékában élő, kilátástalan jövőképet dédelgető, lecsúszott egykori sztár története, aki már régen letért arról a bizonyos sárgaköves útról, amit egyszer kijelöltek neki. Az egykor híres énekesnő és filmsztár már inkább botrányairól és kezelhetetlen természetéről ismert, mikor kap egy utolsó ajánlatot egy angliai turnéra, amit kényszerből sem utasíthat már vissza, hiába nem méltó egykori hírnevéhez. Hírhedtsége meg is előzi a sztárt, és a turné szervezőinek és a rajongóknak is nehéz dolguk van Judy szeszélyeinek tolerálásakor.
Sokszor mondják, hogy egy film annyira jó, mint a főhőse. Ez az életrajzi filmek esetében különösen fontos szempont, de a Judy ezen a téren kiemelkedően teljesít. Renée Zellweger nem a klasszikus filmekből ismert Judy Garlandot formálja meg, hanem egy egykori sztárt, akinek a csillaga leáldozóban van, de képtelen ezt elfogadni. A hangja cigarettától füstös, dalai kevésbé tisztán zengenek, és többször mutatkozik ittasan, mint józanul. A sztárság hátulütőit célzottan mutatja be a film Judy személyén keresztül. Ha van is fogalmunk arról, mit tehet a showbiznisz egy ember, különösen egy gyerek életével, akkor is szívszorító látni, hogy bánt el a csillogás és hírnév az egykori Dorothy-val. A film különösen e köré a problémakör köré épít, amit visszaemlékezésekkel tesz még hatásosabbá, láttatva a hatalmas kontrasztot Judy életei között.
Ezenkívül azonban nem sok érdemi újdonsággal szolgál a film. Az alakítások kifogástalanok a kisebb szerepekben is, és a régi klasszikus dalok még mindig szívszorítóan hatnak Renée Zellweger előadásában Judy-ként. Mindemellett egy keserédes, kevéssé innovatív életrajzi film született Rupert Goold kezei között, aki még nem sok tapasztalattal rendelkezik, ugyanis a Judy a második mozifilmes rendezése, és ez kissé meg is látszik a biztonsági játékot játszó filmen, ami inkább Zellweger jutalomjátéka (és belépője az Oscar-gálára), mintsem alanyi jogon létrejövő alkotás.
A Judy értékes, ha bátornak nem is nevezhető üzenetet hordoz, amit többnyire szórakoztatón sikerül tálalnia, ez pedig elsősorban a főszereplő kiváló alakításának köszönhető. Nem tartogat eget rengető mozzanatokat a film, sajnos belecsúszik a szokásos életrajzi alkotások kliséibe, és a hagyományos dramaturgia jól bejáratott buktatóiba és üresjárataiba. Ezáltal valójában csak Judy Garland és a klasszikus hollywoodi sztárok élete után mélyebben érdeklődőknek tud némi csemegével szolgálni az alkotás. Ők viszont készíthetik a zsebkendőket.
73 Judy (2019)
dráma | életrajzi | romantikus
Az Óz, a csodák csodája Dorothy-jaként ismert Judy Garland élete nem volt intrikáktól mentes. Negyvenes éveire több házasságon volt túl, majd a kábítószerhez nyúlt, ezzel... több»
Szereplők: Renée Zellweger, Michael Gambon, Rufus Sewell, Andy Nyman, Jessie Buckley
