Mindig kedveltem az efféle történetű filmeket, mert általában már a történetvezetésükkel képesek magukkal ragadni. Elöljáróban szinte semmit nem tudtam az 1976-os Burnt Offeringsről (idehaza a sokat sejtető Rémálmok háza címre keresztelték), csupán annyit, hogy az egyik kedvenc íróm, Stephen King egyik kedvenc horrorfilmje volt. Nekem ennyi ajánlás már elég is volt ahhoz, hogy felkeltse az érdeklődésemet.
Jelen filmünk Robert Marasco (1936–1998) novellája alapján készült, amelyet az író még 1971-ben készített el (úgy tudom, Magyarországon nem jelent meg); semmiféle összehasonlítási alapom nincs a novellával, amit kissé bánok, mert nem nagyon tudom hová tenni a belőle készített film egyes jeleneteit. Sem a történetéről, sem a történetvezetéséről nem mondanám, hogy akkora újdonsággal szolgált volna számomra, sőt még jó pár más film is eszembe jutott róla (bár ezek többségét a bemutatása utáni években készítették).
A történettől nem lehet elvitatni, hogy egész jól bántak a készítők az atmoszféra megteremtésével, bár elképesztően lassan építkezik, és tulajdonképpen a nézőben egészen sokáig nem is ébresztik fel a félelemérzetet. Cserébe végig érződik, hogy itt valami nagyon nincs rendben. Ez a baljós érzés végig kitart, de tulajdonképpen a néző nem feltétlen kap teljesen kielégítő magyarázatot; sok esetben éreztem, hogy a rendező szándékosan teszi mindezt, hisz tudjuk, hogy az ismeretlentől való félelem az egyik legősibb emberi félelem.
Viszont számtalan apró kis jelzést szórtak el a történetben, amik felismerésével magyarázatot kaphatunk a film eseményeire (mondjuk azért a vége még engem is kissé meglepett). A rendező egy interjúban elárulta, hogy amikor megkapta a lehetőséget, hogy megrendezze a filmet, az első dolga az volt, hogy beszélt az íróval, hogy mindenképp meg szeretné változtatni a novellabeli befejezést, mert utálta a novellában, hogy az olvasóra bízza a befejezés értelmezése. Hogy ez mennyire sikerült a rendezőnek, csak az fogja megtudni, aki megtekinti eme művét.
Szerencsére egész sokat foglalkozik a film a karakterekkel, sőt jó pár karakterátalakulást is láthatunk, amit a színészek egész jól eljátszották. Ami engem zavart, hogy talán kissé elnyújtották a játékidőt, ezáltal elvész a történet feszessége. Illetve hiába kapunk utalásokat a film történetére, sajnos voltak olyan dolgok is benne, amiknél vagy én nem vettem észre, vagy egyszerűen csak hagyták megmagyarázatlanul, így pedig számomra is maradtak fehér foltok a történetben.
77 Rémálmok háza (1976)
Rolfék jó áron kibérelnek egy nyaralót egész nyárra.A tulajdonosok annyit kérnek, hogy közben gondoskodjanak idős anyjukról. A család elfogadja a feltételeket, ám nemsokára... több»
Szereplők: Bette Davis, Burgess Meredith, Karen Black, Eileen Heckart, Oliver Reed
