Mit is mondjak, mit is írjak?
Ha létezik furán tragikus sors Hollywoodban, akkor az mindenképpen Neill Blomkamp-é.
Na, de miért is?
2009-et írunk, a dél-afrikai direktor berobban a tudományos-fantasztikus filmek egyik klasszikussá lett filmjével, a négyszeres Oscar-jelölt District 9-cel....
Eddig ez kifejezetten nem rossz....
Ezt követően viszont rendez egy Elysium-ot 2013-ban, egy Chappie-t 2015-ben, majd egy Démoni-t 2021-ben, amiktől természetesen senki nem várt akkora csodát, mint amit első alkotásával elért, de az a fokozatos és állandó romlás, minőség satnyulás, amit azóta tapasztalunk, rendkívül elkeserítő és megdöbbentő....
Mára eljutottunk odáig, hogy Blomkamp nemhogy kockáztatni nem mer (ami az Elysium-nál és a Chappie-nél még tetten érhető volt), de filmtechnikai szempontból is összecsapott produkcióval házal. Erős és könyörtelen szavak ezek, de védelmembe szóljon (vagy épp jó kis támadási felületet adva), hogy jómagam is azoknak a sorát erősítem, akik még mindig látnak valami rejtett fantáziát a csókában, mert a rendező produkciós cégének, az Oats Studios vállalásait elnézve nincs híján ötletekből.....
Ma már szinte minden nagyobb ( és kisebb )nevű rendezőnek és színésznek van egy saját kis stúdiója, ami az esetek többségében kísérleti műhelyként funkciónál, ahol a művész az ötleteit gyűjtögetheti, összegezheti, majd próbafilmeket indie filmeket forgathat belőlük. E célt szolgálja a 2017 óta működő Oats Studios is, melynek kísérleti jellegű kisfilmjei a Netflixen is elérhetővé váltak. A tízepizódos antológia sorozat 5-25 perc hosszúságú epizódokat tartalmaz, amik bár tematikájukat tekintve kegyetlenül metszik egymást, egymástól teljesen eltérő, de mégis szorosan kötődő történeteket vázolnak fel. A fő műfaji csapásirányt természetesen a sci-fi szabja, de Blomkamp előszeretettel alkalmazza a már sajátos stílusjegyként szolgáló ún. bio-horror ( body horror ) motívumait, továbbá a thriller és a dráma elemeit. A kisfilmek cselekményei néhol lekerekítettek, néhol nyitott véget kapnak, abban viszont megegyeznek, hogy a társadalomra, különböző ideológiai irányzatokra mindegyik reflektál a maga egzakt módján....
Mesterséges intelligencia, transzcendens, robotika, földönkívüli élet, invázió, apokalipszis....
Nagy vonalakban így lehet körbeírni azt a rendkívül összetett érdeklődési spektrumot, ami az Oatsban is visszaköszön. Vegyük példának az űrlényeket: kimeríthetetlen téma, az embereket valószínűleg mindig érdekelte, és érdekelni is fogja, hogy vajon mi rejtőzik odakinn az elérhetetlen sötétségben, és mi történhet az esetben, ha ez a valami vagy valaki ellátogat hozzánk látogatóba a Föld nevű bolygóra?
Magas labda egy rendezőnek, a megvalósítás azonban már komoly kreatív együttműködés eredményeképpen tud csak nagyon hatásos lenni. Blomkamp éppen emiatt választotta a kisfilmek formátumát, amikben kénye-kedve szerint állíthat fel megválaszolást vagy részletes kidolgozást nem igénylő, kissé laza, de mégis érdekfeszítő történetvázakat. Nem arról van szó, hogy összecsapott forgatókönyvvel áll neki forgatni, hanem kihasználja a kisfilm-formátum adta lehetőségeket, miszerint az alapkonfliktus következetes megkreálása a cél, az pedig a "durrbele" eszközeivel, az idő kevéssége miatt így lehetséges....
A sorozat egyik legismertebb epizódjában, a Rakka-ban például látunk egy űrlények által leigázott Földet és egy rabszolgasorba taszított emberiséget, de a megoldást mégsem kapjuk meg premier plánban, csupán az arra vezető utat kövezi ki Blomkamp, amit egyszer talán egy egész estés filmben láthatunk majd....
Vannak az Oats-ban persze olyan részek is, amikből nehezen lehetne egy két és félórás sci-fi monstrumot összehozni (pl. a Főzzünk Bill-lel c. epizód, amiben egy TV-shop balul és kifejezetten groteszkül elsülésének lehetünk szemtanúi), de még ezekben is fellelhető a rendező értékkeresése és átfogó víziója, ami esetleg egy komolyabb koncepcióba könnyedén, és tematikusan átültethető, és mégis adna mondanivalót hosszabb időtartamra is!
Blomkamp napjaink modern digitális Robin Hood-ja. Noha nem a szó szoros értelmében mondható felszabadítónak, de alkotásaiban - s ily módon az Oats-ban is - visszatérő tényező az elnyomók és az elnyomottak furcsa és kaotikus viszonyrendszere....
A Rakka-ban az emberek szenvedtek a földönkívüliek élősködő uralmától, az Isten c. részben értelemszerűen az ember-Isten függést-kötődést ábrázolta sajátos módon, az Ádám-epizódokban pedig már az ember-ember és az ember-robot relációban feszegette Blomkamp a zsarnokság, és alá-felé rendeltség kérdéskörét. A fókusz tehát nagyjából egyezett, a megközelítés ugyanakkor minden példában kissé, vagy nagyobb mértékben eltért. Válaszokat itt sem talál az ember, de még egy District 9-ben sem kapunk felold(oz)ást...( igaz ott nem is várjuk )
Az Oats ötletgazdagsága, meghökkentő képi világa, és szókimondása mellett technikai szempontból is minden dicséretet megérdemel....
A Rakka például, ami egyébként a már sokszor emlegetett District 9 társadalmi mondanivalójának tűpontos megfordítása, simán mellétehető a 2009-es klasszikusnak....
Blomkamp és csapata egy percre sem vették félvállról a háttérmunkálatokkal járó feladatokat, és még az animációs epizódokban is kézzel tapintható a realista vizuális megjelenítés, ami szemet gyönyörködtető, és csodálatosan kivitelezett....
Az Oats megnézése után jogosan( és kényszeresen ) érzi úgy a néző, hogy bárcsak Blomkamp kezei alatt készültek volna el az enyhén szólva is megosztóra sikeredett Alien-folytatások....
Ha viszont a más filmjeit vesszük alapul, szintén érthető, ha a rendező zsenijét a kezdők szerencséjének tudjuk be. Nem szabad azonban egy gondolatébresztő rövidfilmet egy részletesen kibontott egész estéssel sem összehasonlítani, mert egy alkotót teljesen más vágyak, és célok vezérelnek egy-egy ilyen projekt levezénylésében, de azt persze el kell ismerni, hogy az Oats egy igényesen elkészített, remek szereplőkkel ellátott (Sigourney Weaver, Sharlto Copley, Dakota Fanning) antológia széria, ami a maga nemében egyedülálló, és kifejezetten új, és izgalmas képi megvalósítás....
Chilis csoki, és a kedvenc fotelem....
Se több, se kevesebb!
77 Oats Studios: Volume I (2017)
A film néhány, zömmel horrorisztikus történetet fog egy csokorba.
Vajon milyen?