2001-ben Victor Salva forgatókönyvíró és rendező kis költségvetésből összehozott egy fogyasztható kis horrorfilmet, ami ügyesen manőverezett a különféle horrorzsánerek közt és aránylag szépen is hozott a stúdió konyhájára, ezért hát mi a legésszerűbb dolog? Gyorsan folytatást készíteni az első részhez, amíg az még frissen él a nézők tudatában. Így is tettek, annyi különbséggel, hogy itt a stúdió azért már egy fokkal nagyobb költségvetést biztosított a film forgatókönyvírójának és egyben rendezőjének, aki ismételten Victor Salva volt. És hogy jobb lett-e folytatás, mint az elődje? Röviden, nem. Nézzük hát, hogy mit is tartogat az Aki bújt, aki nem 2.
Mikor első alkalommal láttam az első részt, kimondottan megfogott a Creeper kinézete. Mikor első alkalommal volt szerencsém nekikezdeni a második résznek, bizakodtam abban, hogy kicsivel azért több információt kaphatok majd eme titokzatos pokolbéli rém kilétéről, és azt gondolom, hogy ezzel nem voltam egyedül a nézők közt, hisz mondhatni már az első résznél is kimondottan fájt a fogam arra, hogy minél többet tudjak meg róla, most meg itt egy folytatás, ami biztos, hogy részben majd kielégíti eme kíváncsiságomat. Hát nem! Köszönjük, kedves forgatókönyvíró, ismételten sikeresen össze tudtad hozni azon hiányosságokat, amik már az első részben is bosszantottak egy kicsit. Na de, ha erre már nem terjedt ki a forgatókönyvíró fantáziája, akkor legalább reménykedjünk abban, hogy itt a folytatásra, legalább sikerül egy izgalmas történetet összehoznia, legalább egy-két szerethető és emlékezetes karakterrel, legalább olyanokkal, mint az első rész testvérpárosa. Hát nem!
Ennek a filmnek a történetével finoman szólva sem vagyok kibékülve, így a második megnézése után (csak azért nem írom azt, hogy az első alkalom során, mert akkor még reményekkel voltam felvértezve vele kapcsolatban). Pedig kijelenthettem, hogy igencsak jól kezdődik a történet, hisz egyből bedobja a nézőt az izgalmak sűrűjébe, és mit tesz erre a drága forgatókönyvíró, hoppon hagyja a nézőjét és közel fél órán keresztül próbál felvezetni egy rakás értelmetlen és nehezen kedvelhető karaktert. A gratulációm jár ezért! Ráadásul eme idő alatt Mr. Creeperünk sem igazán akar sok mindent hozzátenni a cselekményhez. Mikor már lassan a film játékidejének a feléhez értünk, végre talán rászóltak Mr. Salvára, hogy ez eddig így édes kevés, tehát ha teheti, kezdje el a feszültséget és az izgalmakat szolgáltatni a nézőknek. Sajnos van egy olyan érzésem, hogy nem sok ötlete volt erre a forgatókönyvírónak. Talán mondjuk, ha nem egy nagy rakásnyi töltelékkarakterrel akarta volna megtölteni az így is gyenge lábakon álló történetet. Talán ha mondjuk többet foglalkozott volna a film első öt percében szereplő apával és annak fiával (ahol még volt izgalom és feszültség). Talán ha mondjuk Mr. Creeper nem úgy viselkedne az egész film alatt, mint aki már annyira jól lakott volna az elmúlt napok nagy falatozása után, hogy már csak arra vár, hogy mikor térhet vissza a nagy alvásához. Talán ha mondjuk mi nézők izgulhattunk volna valakiért, vagy csak talán több elhalálozást láthattunk volna ebben az alkotásban, akkor gondolom minden horror-rajongó jobban járt volna.
Sokan azért is támadni szokták ezt a filmet, hogy technikailag hagy némi kivetnivalót, mondjuk én személy szerint legalább e téren meg voltam vele elégedve. Illetve hogy a pokolbéli rém kinézetén némiképp módosítottak az első rész után (ami részben azért igaz is), de még ez sem volt számomra akkora probléma, mint az ordas nagy hibák a történetben.
Összegezve a filmet, izgalmak, karakterek és feszültségforrás hiányában, nem lehet jó filmet összehozni, egy folytatást pedig pláne hogy nem.
Újra visszatér a huszonhárom évente huszonhárom napig táplálkozó szárnyas, húsevõ bestia. Eledelül ezúttal egy középiskolai baseballcsapat szolgál. A mérkõzést követõen... több»
Szereplők: Justin Long, Ray Wise, Nicki Aycox, Jonathan Breck, Garikayi Mutambirwa
