Imádom a skandináv filmeket.
Jó-jó, még ez után a film után is.
A skandináv filmek jellegzetes műfajai között a sötét és drámai hangulatú krimik és thrillerek mellett még a sajátos humorú komédiák foglalnak el előkelő helyet.
A dánok részéről pedig Anders Thomas Jensen egyenesen az ilyen stílusú darabok mesterének nevezhető, hiszen például ő alkotta meg a Gengszterek fogadóját, a Zöld henteseket és az Ádám almáit. Ez a film pedig sajnos nem éri fel az eddig felsoroltak szintjét.
Gabriel (David Dencik) és Elias (Mads Mikkelsen) középkorú férfi létükre úgy érzik, hogy nem kifejezetten jutottak sehova az életben.
Előbbi hiába kiváló kutató, bátyjával való kapcsolata egyfolytában frusztrálja, azonban még ő járt jobban, mert az összes napjait állandó kangörcsben töltő Elias még egy randi erejéig sem képes emberi módon kommunikálni.
Viszont, amikor apjuk halálával kiderül, hogy csak örökbefogadott gyerekek voltak, és a valódi apjuk egy zseniális tudós, aki a világtól teljesen elzárkózva él egy kis szigeten, úgy érzik, hogy ott minden kérdésükre választ kapnak majd.
A szinte kihalt szigeten és az elvileg édesapjuk lakhelyéül szolgáló elhagyatott szanatóriumban azonban ténylegesen nem megoldásokat, hanem még több, még náluk is sokkal furcsább testvért találnak.
És amikor azt írom, „furcsa”, azt tessék a lehető legkomolyabban venni: nincs olyan őrült ötlet, aminek a film nem adna teret, garantálom például, hogy a film címéből sem tudtok olyan meredek asszociációra jutni, amely valamilyen formában ne jelenne meg a vásznon.
Az új öcsikék egy hatalmas, lelakott, romos épületben, szabadjára eresztett haszonállatok társaságában, nagyjából egy ötéves gyerek érzelmi szintjén élik mindennapjaikat, és ha valamilyen konfliktusuk támad, azt úgy rendezik, hogy kitömött állatokkal ütik-verik egymást.
Amitől pedig igazán megdöbbentő lesz egy-egy ilyen húzás, hogy Jensen ezt rengetegszer nem is humorforrásként kezeli, hanem egyszerűen csak elénk rakja ezeket a karaktereket és ezt a hihetetlen történetet, és arra kér, hogy egy pillanatig próbáljunk meg belehelyezkedni és ténylegesen komolyan venni.
Nyilvánvalóan ez egyértelműen nem fog sikerülni, és pont azt látom az alkotás legfőbb hiányosságának, hogy mintha maga is tanácstalan lenne, hogy mire használja az általa ily módon megálmodott világot.
Meg kéne nevettetnie, el kéne borzasztania, vagy éppen a kezdeti reakciók mögül elővarázsolni egy érzelmesebb és bonyolultabb gondolatvilágot?
Vagy úgy, szinte mindet a film megtekintése alatt?
Úgy érzem, mindhármat megpróbálja, azonban teljesen érdekes módon és alkalomszerűen, ráadásul végeredményben csak annyit látunk, hogy egyre mélyebbre ásunk a testvérek életében, de nem tudni, hogy miért.
Amikor pedig valamire kapunk is válaszokat, azok rettentően csalódást keltőek, és egyáltalán nem érdekesek.
Lehet, hogy a körítés irgalmatlanul bizarr és egyedi, azonban a felszín alatt a Férfiak és csirkék csupa lerágott csontnak minősülő gondolatot tartalmaz, hiszen akármennyire is utáljuk és lenézzük őket, mégiscsak a családunkhoz tartozunk, az ember pedig akkor is ember, ha történetesen nem tud vagy éppen nem akar beilleszkedni a társadalomba, vagy furcsa szokásai vannak. Jensen megteszi azt a szívességet, hogy értő filmes módjára ezeket legalább nem sulykolja túl, viszont paradox módon ezzel veszti el az utolsó lehetőséget is, hogy valami érdemivel kitöltse művét.
A Férfiak és csirkék tehát hiába lenyűgöző külsőségeiben, pont azok a fontos mechanizmusok hiányoznak belőle, amelyek nemhogy két órán, de legalább húsz percen keresztül képesek lennének működtetni.
Az élmény pedig így minden egyedisége, vagy éppen különlegessége ellenére is rendkívül lapos, és kissé klisés, a humor és a dráma is csak nyomokban fedezhető fel – a legjobb pillanataink azok lesznek, amikor egy eszement megoldáson hüledezhetünk.
Most így azon töprengtem, hogy lehet, hogy a dán filmekre is ráférne már egy vérfrissítés?
Vagy éppen új impulzusok?
Na, mindegy.
Kedvenc fotelemben jégkrémet eszem, és így sokkal jobb elviselni, amit látok.
79 Férfiak és csirkék (2015)
dráma | misztikus | sci-fi | vígjáték
Gabriel és Elias fivérek, azonban nagyon különböznek egymástól. Gabriel egy szürke egyetemi tanár, míg testvérét csak a nők izgatják. Épp, miközben egyik óráját tartja,... több»
Szereplők: Mads Mikkelsen, Nikolaj Lie Kaas, David Dencik, Søren Malling, Nicolas Bro
