Ez egy kiforrott művészfilm lett. Lehet rajta sokat gondolkodni. Néhány komponens azért segít érzékeltetni, hogy milyen világba csöppenünk. A hasonmás, a doppelgänger tulajdonképpen Simon személyiségének tükörképe. Rajta keresztül érzékeli a saját hiányosságait, gyengeségeit. Mikor belenézünk a tükörbe, akkor van önmagunkról egy belső képünk, hogy mit szeretnénk látni. Összehasonlításuk – vagyis önmagunk külső-belső képének összemérése – segít ellenőrizni a külsőnket, a grimaszainkat, viselkedésünket. A tükörképünkön keresztül próbálunk megfelelni önmagunknak és a külvilág ránk aggatott elvárásainak. A filmben James A hasonmás, az erős, a bátor, a laza, a sármos, aki után bomlanak a nők. Ő a jó fej, a népszerű a munkahelyen, ami hozzásegíti az előrelépéshez, csoportvezetővé való kinevezéshez, pedig nulla tudással rendelkezik. Egy vágyott ént lát meg rajta keresztül Simon, aki félénk, okos, szolgalelkű, megnyomorgatott kisember. James a versenytársává válik, és egyre gátlástalanabbul tör előre. A filmben vicces, ahogy Simon többször azt vizsgálja, hogy hasonlítanak, mármint külsőre, és ezt kérdezgeti a környezetétől. És hiába néznek ki ugyanúgy, az eltérő viselkedésük miatt ez először senkinek sem tűnik fel. Persze fel kell venni a fonalat a filmben, hogy megértsük a komikumot, mert nem egy közérthető vígjátékot nézünk. Mi több, nincs a filmben napsütés. Komor, sötét, depressziós a külvilág, ami illik Simon jellemrajzához is. Ki is mondja, hogy őt nem látják, nem érzékelik, olyan mintha nem létezne. Talán a sötétség, a fénytelenség utalás is egyben a láthatatlanság érzésre.
Simon egy jellemkonfliktusban találja magát. Neki nem nyílnak az „ajtók” (az ajtókkal sok baja akad, de az ajtó szimbolizálja a karriert, párkapcsolatot, emberi interakciókat stb.), őt nem értékelik, mert a környezete, a világ egy olyan értékrendet részesít előnyben, amiben a doppelgängere személyisége kiválóan boldogul.
Lehetne egy napjainkra levonatkoztatott filmet is készíteni, hasonló koncepció mentén. Amit látunk a filmben, az a mi világunkra is igaz. Sokszor a kapcsolati tőkén keresztül jut előre az extrovertált személyiség, és nem a tehetség, a tudás számít. És sajnos ebbe az irányba haladunk tovább. Ma már egy állásinterjúra sem hívnak be, ha nem világítanak át mindenféle személyiségteszttel, ha nem csinálsz ráncmentes, fogsorbajnok videóinterjút 5 semmitmondó kérdésre válaszolva, ahol még véletlenül sem a szaktudásodat szűrik. Simon doppelgängere sajnos a mi előrehaladott valóságunk is egyben.
(Ebben az értékelésben több tényezőre most nem térek ki, a film sokkal komplexebb ennél a kis rövidke véleménynél.)
64 A hasonmás (2013)
dráma | misztikus | sci-fi | thriller | vígjáték
A félénk Simon teljesen tehetetlennek érzi magát élete alakulását illetően; munkatársai keresztülnéznek rajta, anyja megveti, álmai asszonya pedig ügyet se vet rá. Amikor új... több»
Szereplők: Jesse Eisenberg, Mia Wasikowska, Sally Hawkins, Paddy Considine, Gemma Chan
