Vámpírtársadalom

2024.04.11 19:54 Kóborló Olvasottság: <100x

1

A vámpírokkal foglalkozó horrorfilmeknek elképesztően nagy múltjuk van a filmgyártásban, elég csak ha az 1922-ben bemutatott Nosferatu című produkcióra gondolunk, és onnantól kezdve szinte megszámlálhatatlan mennyiségben érkeztek eme tematikájú horrorfilmes alkotások. Persze egyből feltehetjük ama kérdést, hogy ha a vámpíros horrorfilmeknek ekkora múltjuk van a filmgyártásban, akkor kaphat-e a horrorrajongó eme témakörben bármifajta újdonságot, avagy már minden lehetséges filmes ötletre megtaláljuk az elkészült filmet is? Nos jómagam mindig reménykedem abban, hogy ötletek terén mindig érkezhet valami szokatlan, valami új, és kis szerencsével eme új ötleteket talán felkarolja valamelyik stúdió, hogy filmre is vigyék őket. Nos a 2009-es Daybreakers - A vámpírok kora című produkció pont hogy egy ilyen film volt, amiben jó pár új ötletet találhat egy horrorrajongó, és szerencsére a megvalósítása sem lett rossz. Na de lássuk, hogy mit is tartogat a film a nézőjének!

Maga a filmnek kimondottan sok pozitívuma van, és csak pár apróbb negatívum árnyékolta némileg be az én értékelésemet vele kapcsolatban. Kezdjük a pozitívumaival!

Maga a film történetére nyugodtan mondhatjuk, hogy újszerű, hisz efféle történettel mindeddig még nem találkoztam eme témakörben, és emiatt mindenképp jár is a dicséret a forgatókönyvíró párosnak, Michael Spierignek és Peter Spierignek (akik amúgy a rendezést is magukra vállalták). Külön pozitívuma volt még a filmvégi csavar is, ami szintúgy meglepő, és kellőképpen elborultra lett. Maga a film történetvezetése is roppant érdekesre sikeredett, ugyanis a forgatókönyvírók, nem szándékoztak csak a horror adta keretek közé szorítani a cselekményvezetést, merthogy a horrorelemek mellett megtalálhatóak még az akció, a kaland és egy jókora adagnyi sci-fi elemek adta plusz is benne, és emiatt mindvégig képes volt az én figyelmemet lekötni. Egy műfajilag ennyire szerteágazó produkciónál szinte készpénznek vehetjük, hogy borzongani nem feltétlenül fogunk majd a filmbéli események láttán, de még így is sikerült elérnie a történetének nálam azt, hogy a főbb szereplőivel együtt tudjak lélegezni. Talán bele lehet kötni abból a szempontból a történetbe, hogy a filmben látható vámpírtársadalom kialakulásáról nem sok mindent tudunk meg, de ne legyünk szőrszálhasogatók, hisz nem egy sorozat formájában kaptuk meg eme történetet, hanem filmként, emiatt pedig a játékidő jóval korlátozottabb, mint mondjuk egy sorozatnál. További pozitívumai közt említeném még meg az atmoszféráját, ami kellően sötét filmbéli jövőképet fest le, mind az embereknek, mind pedig a vámpíroknak.

A filmbéli karakterek legtöbbje is maximálisan rendben volt, és szerencsére olyan nagynevű színészek játékát láthatjuk eme produkciónkban, mint Ethan Hawke, Willem Dafoe vagy Sam Neill, de még a mellékkaraktereket alakító színészeket is csak dicsérni tudom. A film technikai megoldásaival sem volt nagy gondom, bár azért itt talán egy kicsit érezhető volt az, hogy nem egy százmillió dolláros költségvetés állt a stáb részére (hanem mindössze 21 millió dollár), de a speciális effektekért felelős Weta Workshop szerintem kihozta, amit ki lehetett hozni ebből, ráadásul egyes jeleneteknél még a gore rajongóknak is kedveztek.

Talán csak két apróbb negatívumot tudnék megemlíteni jelen filmünk esetében, az egyik a teljesen erőtlen és szinte azonnal a feledés homályába vesző zenei betétjei, továbbá azt, hogy egy efféle történetbe némileg több drámai elemet is el tudtam volna képzelni (főleg, hogy némi társadalomkritikát is láthatunk a filmben).

Mindent egybevéve a Daybreakers - A vámpírok kora egy ritka példája annak, hogy még mindig lehet új dolgokat kitalálni, akár egy vámpírfilm esetében is, és mindez bőven megér nálam négy csillagocskát.