1984 – ben két testvér, Ethan és Joel Coen erősen kopogtatott Hollywood ajtaján a filmtörténelem valaha volt egyik legtalálóbb és legkifejezőbb címével rendelkező alkotásával.....
Nemhogy csak kopogtatott, hanem szinte berúgta azt.
Olyan arcátlan módon, hogy az addigi merev kereteit széttörve egy görbe tükrön keresztül tárja a nagyvilág elé, a film bizonyos elemeit felnagyítva, kifordítva, jól összerázva, de mindezt stílusosan, határozottan....
A noir egy nagyon kedvelt műfaj volt valaha Hollywoodban....
Igazi fénykorát a 40-es, és 50-es években élte....
Az igazi irodalom és filmművészet még talán soha nem állt olyan közeli rokonságban, mint ebben az időben. Fekete/fehér filmek voltak ezek a művek, melyekben kiemelt szerepet játszott az ambivalens erkölcs, és a kőkemény szexuális motiváció. Főhősei magánnyomozók, illetve olyan határozott, és tudatos férfiak, akik füstös, alkohollal átitatott nagyvárosukban elkötelezetten hisznek abban, amit csinálnak, nem éppen dekadens módon kitartanak elveik mellett.....
A korrupt, és velejéig romlott világban próbáltak igazi kiutat keresni. Valamint általában ott volt nekik a végzet asszonya, a „femme fatalle”, aki a háttérből irányította a szálakat, eseményeket!
De eme rövid kitekintés után térjünk át filmünkre, mely ezen klasszikus korszak újragondolása és mely az egyik, ha nem a legjobb darabja a 80-as évek elejei noir hullám újraéledésének.
Először is kedves Coen-ék a fekete látványvilágot leváltották színesre, a nagyvárost Texasba helyezték, amiről sokadjára derül ki, hogy a világ egyik legtöbb mocskával és brutális szennyével rendelkező pontja.
Főhőseik nem whiskyt isznak, hanem finom, langymeleg tejet; az egyetlen színes bőrű csapost pedig kissé viccesen talpig fehérbe öltöztetik.
Akkor lőnek le, mikor a fényben állsz, a végzet nagyasszonya helyett, pedig egy törékenynek és teljesen ártatlannak tűnő nőt kapunk, aki ugyanúgy sodródik az eseményekkel, akárcsak a többi szereplő....
A motiváció itt is a szerelem és féltékenység, valamint a pénz, azonban a fő mozgató rugót sokkal inkább a nem várt, és váratlan események szolgáltatják, a kőkemény véletlen.
Senki sem érezheti magát biztonságban, még a szerelmesek sem bízhatnak meg igazán egymásban. Gyakorlatilag, mi nézők sem tudjuk eldönteni az utolsó jelenetig, hogy minek is vagyunk valójában a részesei?
Fekete humor, érdekes karakterek, bizarr szituációk!
Már a kezdő képsorokban, olyan erős feszültséget teremtenek, ami végig tolódik az egész filmen, erősen torkon ragad a felütést kezdő monológtól kezdve és nem ereszt el szinte az utolsó kockáig.
Szinte nem is értjük, annyira ambivalens érzések kerítenek a hatalmukba minket, nézőket!
Már a kezdő jelenetnél, mikor Abby ( Frances McDormand ) és Ray ( John Getz ) beszélgetnek az autóban, miközben szakad az eső a sötétben és közben szól az a hátborzongató, a kor követelményeinek megfelelő, kissé szürreális, szintetizátoros zene, melyben az ablaktörlő mozgása szolgáltatja az ütemet, mosolyra görbül a mindenkori kritikus szája, ez azért nem semmi....
Zseniális jelzővel kell illetnem az operatőri munkát, ami ( Barry Sonnenfeld ) műve, élettel és zsigerig hatoló érzésekkel tölti meg a jeleneteket.
A kamera sokszor árnyékként követi a szereplőket. Egyszer egy kutya szemszögével megyünk végig egy folyosón, míg máskor a gyomrunk rándul össze, ahogy Abby az ágyába zuhan.....
A zene is zseniális, köszönhetően Carter Burwell taktusainak, néha nehezebben veszünk levegőt!
A kissé elmosódott képekből, meg úgy az egész produktum hangulatából csak úgy árad a legendás nyolcvanas évek, de mindeközben harminc év távlatából sem tűnik avíttnak, vagy fáradtnak a produkció.....
Bár szokás a Coen életműben háttérbe helyezni és a Fargo kisöccseként kezelni, véleményem szerint, nemcsak, hogy kissé túlnő, az amúgy szintén kiváló utódon, de ez egy időt álló, bár érthetetlen módon háttérbe szorult remek alkotás, ami többszöri megnézésre ösztönöz.....
Ethan Coen, és Joel Cohen kiváló munkát végeztek!
Dan Hedaya, M. Emmet Walsh, és Deborah Neumann pedig felnőttek a főszereplőkhöz, Jane Musky látványtervezővel együtt!
Kedvenc fotelemből pedig mindezt tökéletesen láttam!
81 Véresen egyszerű (1984)
A történet hétköznapi, ezt a problémát sokan körüljárták már. Megcsalás és megcsalattatás. A férj rájön, hogy felesége más karjaiban találja meg a boldogságot, és... több»
Szereplők: Frances McDormand, Holly Hunter, Dan Hedaya, M. Emmet Walsh, John Getz
