A Kill Billt nézve még most is érzem azt az „ilyet nem szabadna nézni, ez túl sok” érzést, amit első megtekintésre tizenegy-két évesen. Pedig azóta túl vagyok néhány szerb filmen, Mártírokon, Sadnessen, Salón és társain.
Eszméletlenül jól összerakott film, minden a helyén van, főleg ha utánaolvas az ember az apró érdekességeknek és a film készültének. Viszont Tarantino egy állat. Zsigeri szinten ért a kegyetlenség és az emberi gonoszság látványos, jópofa bemutatásához, és ez kajak tök ijesztő. Legalábbis nekem ez a megélésem a legtöbb filmjével kapcsolatban.
A Kill Billt nézve még most is érzem azt az „ilyet nem szabadna nézni, ez túl sok” érzést, amit első megtekintésre tizenegy-két évesen. Pedig azóta túl vagyok néhány szerb filmen, Mártírokon, Sadnessen, Salón és társain. Eszméletlenül jól összerakott film, minden a helyén van, főleg ha utánaolvas az ember az apró érdekességeknek és a film készültének. Viszont Tarantino egy állat. Zsigeri szinten ért a kegyetlenség és az emberi gonoszság látványos, jópofa bemutatásához, és ez kajak tök ijesztő. Legalábbis nekem ez a megélésem a legtöbb filmjével kapcsolatban.