Hát hol is kéne elkezdenem... A Kölcsönlakás nem jó film, és igazából nem is jó vígjáték, ami pedig kimondottan dühítő, hogy a magyar film rosszabb korszakát idézi. Ez a fajta "féleértések vígjátéka" tud működni, millió színházi mű készült ebben a felállásban, de itt a forgatókönyv nagyon nem segítette a munkát, ahogy egységes rendezői vízió sem igen sejlik fel a háttérből. Kicsit sajnálom a színészeket, de egyúttal dícséret illeti őket, ugyanis a 2D-s karakterekbe is bőven tudtak életet lehelni a gesztusaikkal, a játékukkal, csak hát igazán nehéz a suta párbeszédek, a hasraütésre történő fordulatok között lavírozni. Sorra jönnek a félreértések, ami a való életben egy fél mondattal meg lehet magyarázni és elkerülni, ehelyett itt minden a háromszorosára van felfújva, és olyan érzésem van tőle, mintha nem is igazi emberekkel történnének meg az események, hanem gyérül megírt kartonfigurákkal. Azt hiszem mostanra világossá válhatott, hogy nem lopta be magát a szívembe a Kölcsönlakás, és azért nem akarom, hogy azt gondoljátok, hogy Dobó Kata filmje beleágyazódni a Comin Out és társai hagyományába, de ettől még gyenge és üres lett, amit a hazai színész szakma tehetségei mentenek meg a bukástól.
Hát hol is kéne elkezdenem... A Kölcsönlakás nem jó film, és igazából nem is jó vígjáték, ami pedig kimondottan dühítő, hogy a magyar film rosszabb korszakát idézi. Ez a fajta "féleértések vígjátéka" tud működni, millió színházi mű készült ebben a felállásban, de itt a forgatókönyv nagyon nem segítette a munkát, ahogy egységes rendezői vízió sem igen sejlik fel a háttérből. Kicsit sajnálom a színészeket, de egyúttal dícséret illeti őket, ugyanis a 2D-s karakterekbe is bőven tudtak életet lehelni a gesztusaikkal, a játékukkal, csak hát igazán nehéz a suta párbeszédek, a hasraütésre történő fordulatok között lavírozni. Sorra jönnek a félreértések, ami a való életben egy fél mondattal meg lehet magyarázni és elkerülni, ehelyett itt minden a háromszorosára van felfújva, és olyan érzésem van tőle, mintha nem is igazi emberekkel történnének meg az események, hanem gyérül megírt kartonfigurákkal. Azt hiszem mostanra világossá válhatott, hogy nem lopta be magát a szívembe a Kölcsönlakás, és azért nem akarom, hogy azt gondoljátok, hogy Dobó Kata filmje beleágyazódni a Comin Out és társai hagyományába, de ettől még gyenge és üres lett, amit a hazai színész szakma tehetségei mentenek meg a bukástól.