Gyerekkorom egyik nagy kedvence volt a Taxi széria (még most is az), kiváltképp az
első felvonás. Annak ellenére, hogy Luc Besson csupán egy hónap alatt dobta össze
a forgatókönyvet, a karakterek jól kidolgozottak, a történet gördülékeny és eredeti, a
humor csúcsra járatva. És a megvalósítás is ugyanezt tükrözi, sőt, talán még sikerül
megugrania a forgatókönyv színvonalát is, ami igen nagy szó. A fehér Peugeot 406-os mára már ikonikussá vált, és a karakterekről még nem is beszéltem. Irtózatosan
karakterekkel operál az alkotás, elég csak a két főszereplő párosra gondolni, akik
nagyon jól hozzák az adott karaktert. Vagy ott van a főnyeremény, Gilbert, aki még itt
visszafogottabb, mint később a folytatásokban, de még így is zseniálisan idióta és
szerethető. Az akciók is remekek, a végső üldözés király lett, ahogy az egész film is.
Egy tízes skálán muszáj vagyok rá 10 pontot adni, ugyanis ha nem számítom az óriási nosztalgiát, még akkor is egy minimum 80%-os filmről beszélhetünk.
Gyerekkorom egyik nagy kedvence volt a Taxi széria (még most is az), kiváltképp az első felvonás. Annak ellenére, hogy Luc Besson csupán egy hónap alatt dobta össze a forgatókönyvet, a karakterek jól kidolgozottak, a történet gördülékeny és eredeti, a humor csúcsra járatva. És a megvalósítás is ugyanezt tükrözi, sőt, talán még sikerül megugrania a forgatókönyv színvonalát is, ami igen nagy szó. A fehér Peugeot 406-os mára már ikonikussá vált, és a karakterekről még nem is beszéltem. Irtózatosan karakterekkel operál az alkotás, elég csak a két főszereplő párosra gondolni, akik nagyon jól hozzák az adott karaktert. Vagy ott van a főnyeremény, Gilbert, aki még itt visszafogottabb, mint később a folytatásokban, de még így is zseniálisan idióta és szerethető. Az akciók is remekek, a végső üldözés király lett, ahogy az egész film is. Egy tízes skálán muszáj vagyok rá 10 pontot adni, ugyanis ha nem számítom az óriási nosztalgiát, még akkor is egy minimum 80%-os filmről beszélhetünk.