Valamikor ’81-82-ben láttam, együtt a feleségem családjával. Ez nagyon nagy szó, hiszen ők moziban talán az ötvenes években jártak utoljára. Újranézve felértékeltem, elsősorban azért, mert nemrég olvastam Szabó Magda: „Zeusz küszöbén” című görög útirajzát és a filmből némi bepillantást kaphattam Görögország szépségeiből. A történet is érdekes, a szereplők nagyon jók, Girardot, Noiret és Perrin pompásan játszik. Már csak a szinkronért is érdemes megtartani (Földi Teri, Bujtor István és főleg Szakácsi Sándor fergetegesen nagyszerű.) Egy kis kötözködés: Jupiter a római mitológia főistene, a görögök Zeusznak nevezték. Az emlegetett Aphrodité talált szoborrészletének hátsó fertálya meg nem lehetett a szerelem és a szépség istennőjének része, hiszen ahogy a végén kiderül egy márványból faragott fütyi átváltoztatja a szobrot a fiatal Zeusszá. A mostani szégyenletes színvonalú vígjáték behozatal kényszeríti rá a nézőket az évtizedekkel ezelőtt látott filmek gyakori újranézésére.
Valamikor ’81-82-ben láttam, együtt a feleségem családjával. Ez nagyon nagy szó, hiszen ők moziban talán az ötvenes években jártak utoljára. Újranézve felértékeltem, elsősorban azért, mert nemrég olvastam Szabó Magda: „Zeusz küszöbén” című görög útirajzát és a filmből némi bepillantást kaphattam Görögország szépségeiből. A történet is érdekes, a szereplők nagyon jók, Girardot, Noiret és Perrin pompásan játszik. Már csak a szinkronért is érdemes megtartani (Földi Teri, Bujtor István és főleg Szakácsi Sándor fergetegesen nagyszerű.) Egy kis kötözködés: Jupiter a római mitológia főistene, a görögök Zeusznak nevezték. Az emlegetett Aphrodité talált szoborrészletének hátsó fertálya meg nem lehetett a szerelem és a szépség istennőjének része, hiszen ahogy a végén kiderül egy márványból faragott fütyi átváltoztatja a szobrot a fiatal Zeusszá. A mostani szégyenletes színvonalú vígjáték behozatal kényszeríti rá a nézőket az évtizedekkel ezelőtt látott filmek gyakori újranézésére.