Ez egy szabványos túlélési történet, egyhelyszínes túlélőfilm, az átlagosnál kisebb költséggel, mivel a gyártás többnyire egy helyszínre összpontosul. Megfelel a túlélési mese legalapvetőbb feltételének, miszerint megkérdezzük önmagunktól, hogy ugyanebben a helyzetben mi hogyan cselekednénk, hogyan éljünk túl ismeretlen ideig a semmi közepén?
Az újszülött gyermek hozzáadott dinamika, növeli a tétet, indul egy küzdelem a babáért, ami ösztönösen növeli az anya erejét, mesebeli szuperhősként ábrázolva a főszereplőt. A túlélőfilmek vonzereje részben abból fakad, hogy látjuk, ahogy az emberi lélek kitart, és átvészeli a lehetetlennek tűnő esélyeket, vagy elbukik, ahogyan ez néha megtörténik, és a katasztrófa elkerülhetetlenül bekövetkezik. Kivéve persze amikor „deus ex machina” megoldást kap egy történet.
Ez a film – sajnos – itt elköveti azt a hibát, hogy csak céltalanul sodródik, semmi említésre méltó mondanivalója nincs. Az első felében a „Sehol” valójában egész jól beleáll a történetbe, majd a második fele ostoba térfélre téved. Mia hirtelen mindenben jártas lesz, tud vadászni, hálót készíteni, acélt hajlítani, miközben éhezik, és mindezt úgy, hogy egyszer sem kell megküzdenie az igazi gyilkossal – a fagyos vízzel. A filmnek határozottan vannak pillanatai, de a második fele alaposan lerombolja ezeket, majd a vége csak úgy… sápadtan véget ér.
Ez egy szabványos túlélési történet, egyhelyszínes túlélőfilm, az átlagosnál kisebb költséggel, mivel a gyártás többnyire egy helyszínre összpontosul. Megfelel a túlélési mese legalapvetőbb feltételének, miszerint megkérdezzük önmagunktól, hogy ugyanebben a helyzetben mi hogyan cselekednénk, hogyan éljünk túl ismeretlen ideig a semmi közepén?
Az újszülött gyermek hozzáadott dinamika, növeli a tétet, indul egy küzdelem a babáért, ami ösztönösen növeli az anya erejét, mesebeli szuperhősként ábrázolva a főszereplőt. A túlélőfilmek vonzereje részben abból fakad, hogy látjuk, ahogy az emberi lélek kitart, és átvészeli a lehetetlennek tűnő esélyeket, vagy elbukik, ahogyan ez néha megtörténik, és a katasztrófa elkerülhetetlenül bekövetkezik. Kivéve persze amikor „deus ex machina” megoldást kap egy történet.
Ez a film – sajnos – itt elköveti azt a hibát, hogy csak céltalanul sodródik, semmi említésre méltó mondanivalója nincs. Az első felében a „Sehol” valójában egész jól beleáll a történetbe, majd a második fele ostoba térfélre téved. Mia hirtelen mindenben jártas lesz, tud vadászni, hálót készíteni, acélt hajlítani, miközben éhezik, és mindezt úgy, hogy egyszer sem kell megküzdenie az igazi gyilkossal – a fagyos vízzel. A filmnek határozottan vannak pillanatai, de a második fele alaposan lerombolja ezeket, majd a vége csak úgy… sápadtan véget ér.