Csejte községben található Draskovich kastélyának múzeuma. A honismereti kiállítás mellett a grófnő használati ruháinak, eszközeinek, tárgyainak másolataiból is látható itt egy kiállítás.
Báthory körüli legenda számos filmet és irodalmi művet ihletett meg.
A nádor levelezése II. Mátyás magyar királlyal remekül mutatja, hogy Thurzó hogyan hangolta össze a királynak írt sorokat az erdélyi fejedelemmel folytatott harcával. Tényleges tárgyalás sohasem volt, tehát jogosan állíthatjuk, hogy Báthory Erzsébet a kapzsiság, a hataloméhség koncepciós perében lett központi figura.
Érdekesség, hogy míg Erzsébet kastélyában állítólag megkínzott holttesteket találtak az udvarban elásva, addig Thurzó nádor egyik rokonával kapcsolatosan is hasonló pletykák terjedtek. Állítólag Thurzó Szaniszló és neje kegyetlenül bánt a cselédséggel, kínozták őket, és sokukat meg is gyilkolták. Az asszony ellen a tanúvallomásokat az őt szolgáló cselédek, szolgálók kínzásával érték el, majd gyorsan ki is végezték őket, miután meglettek a tanúvallomások. II. Mátyás magyar király többször is kérte a nádort, hogy a grófnőt szabályos perbe fogják, de a nádor ezt nem teljesítette.
Az igazsághoz azonban hozzátartozik az is, hogy Erzsébet alakját már férje mellett is furcsa homály vette körül.
Az embereket illetve a vérfürdős pletykák terjesztőit sosem érdekelte az a nyilvánvaló tény, hogy a vérben már csak természete okán sem lehet megfürödni. Hiszen a vér gyorsan megalvad.
A pletyka gyorsan indul el, és még gyorsabban változik. Báthory Erzsébet rémtetteivel kapcsolatos legelső pletykát Magyari István tábori lelkész kezdte el terjeszteni. Majd pedig Erzsébet halála után több mint egy évszázaddal a jezsuita Turóczy László papírra is vetette gondolatait, és ezzel még inkább szárnyra kaptak a borzalmas legendák az asszonyról.
A Báthory ág a Gutkeled nemzetségből ered. A család címerét tanulmányozva nem meglepő, ha sokan párhuzamot vontak a vámpírtörténetek és Erzsébet között. A címeren egy a pajzs köré tekeredő sárkány és három sárkányfog látható, mely egyébként erősítette egyes családtagok pozícióját is a Sárkány Lovagrendben. A címeren látható sárkánynak is megvan a családi legendája, miszerint történt, hogy Bátor Opos vitéz (a család egyik őse), a Vencelintől eredő Márton fia Szent István király korában legyőzte és megölte az Ecsedi-lápban rejtőző félelmetes sárkányt. Opos kitörte a legyőzött sárkány három fogát, melyet bizonyságul elvitt, és ennek köszönhette a Vid birtokot.
Báthory elfogatásának és bebörtönzésének legvalószínűbb oka a hatalmas vagyon megszerzése volt. Azonban Báthoryt akár rokonai miatt is pellengére állíthatták. Báthory Gábor erdélyi fejedelem 1605-ben nyíltan Bocskai István mellé állt (akit nem sokkal később meg is választottak Magyarország és Erdély fejedelmének). Mikor Erzsébetet meggyanúsították, éppen akkor terveztek egy Habsburg-ellenes hadjáratot is. Ha ezt a tényt figyelembe vesszük, láthatjuk, hogy a történelmi események és egy rokon tettei sodorhatták Erzsébetet a végén a börtönbe. Nem utolsósorban pedig Thurzó György nádornak mindig is fájt a foga a Báthory örökségre, és a kapzsisága mellé még társult a Báthoryak elleni sértődöttsége is. A nyomozás maga volt a mai viszonylatban is sugalmazás. Olyan kérdéseket tettek fel az állítólagos tanúknak, melyekre sugalmazták nekik a válaszokat.
Ma már hitelesnek minősített feljegyzések, levelek mutatják, hogy Báthory Erzsébet intelligens, gondoskodó és szociálisan erősen érzékeny asszony volt. Kastélyában kórházat is üzemeltetett.
Báthory férje halála után bőkezűen támogatta a külhonban tanuló peregrinus diákokat. (Peregrináció: a vándordiákok külföldi egyetemre járását jelenti.)
Férje, Nádasdy Ferenc 1604-es halála után az asszony irányította a teljes „birodalmat”. A Nádasdy örökség több százezer holdas birtokokból állt. Jobbágyaival pedig rendesen és szeretettel bánt.
A történelmi visszatekintések ma már egyértelműen kijelentik, hogy Báthory Erzsébet hatalmas vagyona miatt vált koncepciós per áldozatává.