A forgatási helyszínek között szerepelt a Lövész-sziget, Óvárosi tér, Valdstejn-palota kertje és a karlíni Invalidusok háza.
A film 18 milliós költséggel járt, de 65 milliós bevételt hozott.
Az Amadeus egyike annak a tizenegy filmnek, amelyből egynél több színészt is jelöltek a Legjobb férfi főszereplő Oscar-díjra ugyanabban az évben.
Meg Tilly kapta eredetileg Constanze szerepét, azonban sajnálatos módon Achilles-ínszakadást szenvedett azelőtt, hogy a forgatás megkezdődött volna. Sérülése akkor keletkezett, mikor a stábtagokkal focizott.
Az osztrák származású Falco neve is felmerül a film kapcsán. Ő 1985-ös Rock me Amadeus című dalával érte el pályája legnagyobb sikerét, melyet az Oscar-díjas Amadeus film tett mindenki által ismertté. Egyébként ez volt az első német zeneszám, amely amerikai slágerlistára került.
A megrendelő a darabot bemutatta a saját műveként (1793 dec. 14-én). Nem volt róla tudomása, hogy az első rész egy jótékonysági esemény keretein belül már elhangzott az év elején.
A zenét még a forgatás előtt rögzítették, majd a forgatás során a háttérben játszották. Tom Hulce naponta négy órát gyakorolt zongorán, hogy meggyőző legyen a játéka.
Azt, hogy Wolfgang Amadeus Mozartnak idegesítő nevetése volt, a film készítői különböző levelekből vették, melyeket a zenészről írtak. Nem tudni, hogy ki, kinek és mikor írta ezeket a leveleket, így ezeket a bennük szereplő állításokat nem árt fenntartásokkal fogadni. Egy zenetörténész, Robert L. Marshall szerint semmi bizonyíték nincs erre, és szerinte a filmben használt nevetés mindössze a film drámaiságát volt hivatott fokozni.
Mindössze négy helyszínt kellett a filmhez felépíteni: Salieri kórházi szobáját, Mozart lakását, egy lépcsőházat és egy varieté színházat. A többi jelenethez találtak megfelelő helyszínt a forgatás közelében.
A “Don Giovanni” című előadást ugyanazon a színpadon forgatták, ahol az opera ősbemutatója volt.
A jelenetben, amikor Mozart Salierinak diktálja a Requiem című művét, Tom Hulce a forgatás során kihagyott néhány sort, hogy összezavarja F. Murray Abrahamet. Ezzel azt a benyomást akarta kelteni, hogy Salieri nem érti teljesen a zenét, amit diktálnak neki.
Több zenetanár is megvizsgálta a filmet, és arra jutottak, hogy a zongorán egyszer sem ütöttek mellé ahhoz viszonyítva, hogy abban a pillanatban épp milyen hangot lehet hallani. Más szavakkal: amit látsz, az ugyanaz, amit hallasz.