1959-ben New York City bejelentette Robert Moses „nyomortelep-felszámolási tervét”, amely 2400 munkásosztálybeli és bevándorló családot, valamint több tucatnyi vállalkozást telepített volna ki Manhattan Lower East Side-jának Cooper Square-i részéből. Egy Frances Goldin nevű dolgozó anya és… Több
1959-ben New York City bejelentette Robert Moses „nyomortelep-felszámolási tervét”, amely 2400 munkásosztálybeli és bevándorló családot, valamint több tucatnyi vállalkozást telepített volna ki Manhattan Lower East Side-jának Cooper Square-i részéből. Egy Frances Goldin nevű dolgozó anya és szomszédai, akiket az a meggyőződés vezérelt, hogy a városfelújításnak a lakosok javát kell szolgálnia, nem pedig a lakosok kiszorítását, megalakították a Cooper Square Committee-t (CSC), és kampányt indítottak a környék megmentésére. Öt évtizeden át küzdöttek a politikusok, a fejlesztők, a fehér lakosság elvándorlása, a kormány elhagyása, a pusztulás, az erőszak, a gyújtogatás, a drogok és a dzsentrifikáció ellen – ezek a ciklikus erők, amelyek oly sok munkásnegyedet pusztítottak el az Egyesült Államokban. Kitartó szervezőmunkával és több száz közösségi találkozóval nemcsak megállták a helyüket, hanem a közösségi ellenőrzés vízióját is kidolgozták. Ötvenhárom évvel később létrehozták az állam első közösségi földalapját – egy sokszínű, tartósan megfizethető lakónegyedet a „világ ingatlanfővárosának” szívében.
(
szarka84)