Miután az osztálytársaik spontán öngyulladás áldozatai lesznek, Mara (Katherine Langford) és Dylan (Charlie Plummer) reménytelennek tűnő küzdelemet folytat a túlélésért.
(qwer)
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Nekem nagyon bejött. A könnyed hangulat ellenére mégis komoly dolgokat boncolgat. Voltak részek, amiken sírtam a röhögéstől, ilyen volt, amikor az első temetés után kibeszélik a gyászoló szülök viselkedését, na meg az "E.T. - Elliott" rész, ami persze eredeti nyelven igen vicces. Szóval szerintem egyszer érdemes megnézni.
Félve ültem neki, mert azt hittem, gagyi, de összességében kellemes csalódás volt, egy kis tanulsággal és egyedi hangulattal.
A film azt mutatja be eléggé formabontó módon, hogy bármelyik perc lehet az utolsó, ezért ne vegyünk mindig mindent annyira komolyan, élvezzük az életet, amennyire tehetjük. Persze sok ehhez hasonló filmet csináltak már, de ez a robbanós dolog jó húzás volt, a filmvégi összegzés is elég rendhagyóra sikerült. Stílusos kis limonádé, de annál nem több.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
