Alapjában véve nem kedvelem a thrillereket, mert mindig annyira rettegek, hogy utána nagyon sokáig a hatása alatt vagyok. (Így jártam a Pszicho-val vagy A kör-rel). De mivel elhatároztam, hogy az összes magyar felirattal rendelkező indiai filmet megnézem, kénytelen voltam belevágni.
A thrillerek között a "jobbik" fajtából való, persze a szokásos klisékre építve, de egy elgondolkodtató alapötletre támaszkodva, ami után az ember más szemmel néz a saját tévéjére (emiatt nem igazán bírtam megrémülni, mert 10 éve nem nézek tévét, csak ha dvd-filmet akarok megnézni, akkor szoktam bekapcsolni, amúgy porfogónak kiváló). Boldog család beköltözik a társasház 13. emeletére, a 13/B lakásba (klisé nr 1: rossz pont). Anya, két fia, azok feleségei, gyerekeik és fiatalabb húguk. Szép, nagy család. Aztán különös dolgok történnek. Először mindenki azt hiszi, hogy a tévét megszállta valami, vagy maga a tévé a gonosz. De nem a tévé ragadja magához a hatalmat, hanem a lakás. A tévé csak médium, vagy inkább tükör a jövőre, megmutatja, hogy mi fog történni. És Manohar (Madhavan) egyre inkább csapdában érzi magát, nem költözhet el, mert akkor nem tudja megakadályozni a következő szörnyűséget (klisé nr 2).
Ugyanakkor további meglepetéseket tartogat a film, mert a lakás nem magától teszi, amit tesz. Ebből a szempontból nagyon érdekes volt a történetszövés, a végkifejlet pedig meglepő.
Úgyhogy akárhogy nézem is, nekem tetszett, pedig továbbra sem kedvelem a thrillereket (és ahogy elnézem, van még egy rakással, mert a horror-filmeket és a thrillereket valamiért sokkal előbb feliratozzák magyarul, mint bármely más filmkategóriát).
